Kíméletlenek a kapitalizmus farkastörvényei. A producerek és médiaszakemberek most azt mondják, Kevin Spacey a szexuális vádak alól való felmentése után sem lehet Kevin Spacey.
Azt tanácsolják az Oscar-díjas színésznek, először kisebb stúdióknál próbálja magát újra felépíteni, mielőtt arra számítana, hogy a nagyok sztárgázsival kínálják meg. A Spacey márkanevet ugyanis – PR-nyelven szólva – úgynevezett reputációs kár érte; csorbát szenvedett a hírneve. Hogy mennyire, azt még nem tudjuk, új bírái alighanem a közösségi médiában aktív, névtelen tízmilliók lesznek, akiknek ítéletét a filmes pénzeszsákok kénytelenek lesznek végrehajtani. Fellebbezésre nincs mód.
Spacey-t már eddig is óriási anyagi kár érte, és mi, filmrajongók is szeretjük sajnáltatni magunkat – a színészt kiírták a Kártyavárból, Ridley Scott pedig inkább újraforgatta A világ összes pénzének huszonkét jelenetét, hogy kihúzhassa őt belőle –, de mindez eltörpül egy ember csaknem hatéves meghurcolása és az erkölcsi kár mellett. A The New York Times 2017 október elején állt elő a Harvey Weinstein producer elleni zaklatási vádakkal, amiből óriási, a magyar színész- és rendezői világot is elérő lavina kerekedett. Kibontakozott a #metoo mozgalom. Számos valóban zaklatott áldozat mellett alighanem álzaklatottak is felültek a korszellem hullámvasútjára. Hogy hányan? Nem tudjuk.
Pár héttel az első cikk megjelenése után mindenesetre jelentkezett Anthony Rapp, hogy még 1986-ban, amikor tizennégy éves gyermekszínész volt, Spacey szexuálisan közeledett hozzá. De testi érintkezés az ő elmondása szerint sem történt, és azt is állította, hogy zavartalanul távozhatott, amikor kellemetlenné vált számára a helyzet. Az akkoriban fiatal felnőtt Spacey ittasságára is utalást tett. Spacey ezután közölte, nem emlékszik a több mint harminc évvel korábban történtekre, de ha úgy történt minden, ahogy Rapp előadta, kapatosságára is hivatkozva elnézést kér. Mások is előálltak utóbb a saját sérelmükkel, és megkezdődött Spacey mostanáig tartó és Londonban végződő kálváriája.