idezojelek

Nemzetpolitikai paradigmaváltás

Ellensúlyozni kell azt a roncsolást, amit a globalizmus és a hazai ballib média is okoz.

Borbély Zsolt Attila avatarja
Borbély Zsolt Attila
Cikk kép: undefined
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
0
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nem véletlenül említem e remek kis írást. A nemrégiben annak kapcsán, hogy Magyarországot egy erdélyi lány, a Gyimesközéplokon felnőtt Blága Tünde képviselte a Miss Universe-versenyen, egy szociáldemokrata párti képviselő, Radu Cristescu nem bírta szó nélkül, s azt üzente a magyar miniszterelnöknek, hogy csak kölcsönadták a „román” hölgyet, aki egyébként jelenleg Budapesten él és mindig is magyarnak tartotta magát.

Aki nem követi a bukaresti politikai vitákat s a román közéletet, azt hiheti, hogy a Szabó Tímea–Tordai Bence–Jakab Péter triónál mélyebbre süllyedni szellemileg, politikailag és főként stílusban nem lehet. Holott vannak még nagyobb mélységek is. Elég beleolvasni az említett képviselő Facebook-oldalának tartalmába, vagy felidézni, hogy tavaly Orbán Viktor tusványosi fellépése kapcsán milyen útszéli stílusban gyalázta nemcsak a magyar miniszterelnököt, de Novák Katalint is.

Ez van. A minősíthetetlen stílus mellett tömény intellektuális korlátoltság is jellemzi a gyulafehérvári szocdem politikust, aki egyébként nincs egyedül ezzel a szemlélettel. A román politikai elit tagjainak zöme „semmit nem tanult és semmit nem felejtett”’. Mármint abból a hamisított történelmen alapuló sovén nemzetideológiából, amit magába szívott a Ceau­sescu-rendszerben. Az ő agyukban úgy áll össze a világ, hogy az erdélyi magyarok magyarul beszélő románok, hálásnak kellene len­niük azért, hogy nagylelkűen befogadják őket a román államnemzetbe.

A román politikusokat láthatóan zavarja az a paradigmaváltás, amire sajátos módon épp Kelemen Hunor hívta fel a figyelmet a Fidesz minap lezajlott kongresszusán elmondott beszédében. Ennek felsorolt pillérei a magyar állampolgárság kiterjesztése, valamint az elszakított nemzetrészek kulturális és nyelvi identitásának megőrzését, megerősítését célzó intézmények és programok. 

Most eltekintek az RMDSZ és Kelemen Hunor tevékenységének árnyalt elemzésétől, köteteket írtam az elmúlt több mint három évtized kihagyott helyzetei­ről, a Kelemen által vezetett szövetség következetlenségeiről, mulasztásairól és belső szabálytalanságairól. Itt és most az a fontos, hogy amit a legnagyobb elszakított magyar nemzetrész meghatározó politikai erejének első embere elmondott, az valós tény.
Bár fogy a Kárpát-medencei magyarság, de együtt lélegzik, együtt fejlődik, s még politikai értelemben is együtt mozog, akár tetszik ez a trianoni utódállamok vezetésének, akár nem. Mindez nemcsak a választásokon mutatkozik meg, hanem az élet megannyi területén a tudománytól a vendéglátáson át a szórakoztatóiparig.

A kétezres évek elején a legnagyobb hazugságok egyike, amit Frunda György akkori RMDSZ-es szenátortól Dávid Ibolyáig mindenki harsogott, az volt, hogy a kisebbségi magyarság sorsát automatikusan rendezni fogja a régió országainak uniós csatlakozása, hogy a Trianon okozta sebek is begyógyulnak majd. A hurráoptimisták falkája még azt is képes volt felróni akkoriban a Fidesz vezetőjének, hogy nem áll be a hozsannázók kórusába, hogy mer az uniós tagság előnyei mellett a hátrányokról is beszélni. Visszatekintve az elmúlt két évtizedre, kijelenthetjük, hogy nem hozott érdemi változást sorsunkban az unió, ahogy azt nem is várhattuk egyébként a realitások talaján állva. Az viszont tény, hogy a határokon átívelő magyar reintegráció programjának sokkal kedvezőbb feltételrendszert biztosítanak az átjárható határok.

A legfőbb kihívás ma ellensúlyozni azt a roncsolást, amit a felnövekvő nemzedékek tudatában a globalizmus, a hazai ballib zsoldosmédia, illetve a kisantantállamok propagandája okoz határon innen és túl. Nem elég megőrizni az ország etnikai és vallási homogenitását, ellenállni a migrációnak, ha átprogramozzák sátáni erők az utánunk következő generációk agyát. 

A gyökértelenedés és a Stockholm-szindróma ellen kell felvenni a küzdelmet, ami feladatot ró a teljes oktatási rendszerre az óvodától az iskolán át az egyetemig, s a tájékoztatáspolitikára éppúgy, mint az egyházakra. A nemzeti öntudat tervszerű karbantartása szerves része kell hogy legyen a nemzetpolitikai paradigmaváltásnak.

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) ülésén a Várkert Bazárban 2023. november 17-én. A kormányfő mellett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes (balra) és Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.