Szerencsére a dologból nem lesz semmi. Miután Magyarország közölte, hogy ha Bulgária nem adja fel elképzeléseit, akkor búcsút mondhat a schengeni tagságnak, a bolgárok bejelentették, visszavonják a törvényt. Megelégedéssel nyugtázzuk az egyetlen helyes és normális döntést, amit hozhattak, de lényeges feltennünk a kérdést:

Nos, ha erre keressük a választ, nem árt feleleveníteni, hogyan is indult a Török Áramlat építése.

A fellelhető anyagokból többek között ezeket olvashatjuk ki: a Török Áramlat építési munkálatait „2015 júniusában szándékoztak megkezdeni, de politikai okokból a gázvezeték megépítésére vonatkozó kormányközi megállapodást csak 2016. október 10-én írták alá. Hivatalosan 2017. február 21-én kezdődött meg az építkezés. A tengeri szakasz építését a Gazprom orosz gázipari cég az orosz partoknál, Anapa üdülőváros körzetében kezdte el 2017. május 7-én, és Törökország európai partjánál, Kıyıköy településénél 2018. november 19-én fejezte be. Isztambulból Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök videóhívással kapcsolódott a tengeri szakasz befejezésének ünnepségéhez. A tenger alatti szakaszt 2019 októberében kezdték feltölteni, és 2020. január 8-án helyezték üzembe. A munkálatok mindkét parton a csatlakozó szakaszok kiépítésével folytatódtak. 2021 januárjában megnyitották a Török Áramlat szerbiai szakaszát, a Balkáni Áramlatot.”

És akkor lássuk, hogyan is írt a vezetékről akkor a baloldali-liberális, „független” sajtó. Először nézzük a HVG cikkét:

„Putyin és Erdogan részvételével ünnepélyesen átadták a Törökországot Oroszországgal összekötő Török Áramlat gázvezetéket. A Déli Áramlat hamvaiból született vezeték célja Magyarország és azon keresztül Nyugat-Európa, de ehhez még meg kell építeni európai ágát, a Balkáni Áramlatot. Amire az EU környezetbarát fordulata és az ukrán tranzitszerződés megújítása mellett a világon semmi szükség.”

Kiemelném azt a „bölcs” és „előrelátó” mondatot, amely szerint a Török Áramlatra az „EU környezetbarát fordulata és az ukrán tranzitszerződés megújítása mellett a világon semmi szükség.”

Ó, hát hogyne! De azért kíváncsi lennék, mit is csinálnánk ma e nélkül a vezeték nélkül. Ugyanitt ezt is olvashattuk:

„Bulgária korábban Románián keresztül vette a gázt, a Bulgargaz közlése szerint a Török Áramlatnak köszönhetően az ország évi 46,2 millió dollárt fog spórolni, nagyrészt azért, mert nem kell tranzitdíjat fizetnie Romániának.”

Nahát! Így kap a bolgár ötlet még egy vajszínű árnyalatot. Tehát a Török Áramlattal ők megspórolták az addigi tranzitdíjukat, most pedig extra adót akartak kivetni, hogy „növeljék a bolgár költségvetés bevételeit”. Nem lett volna ez egy kicsit sok a jóból?

S a legfontosabbat a HVG is megírta akkor – íme:

„Egyébként az amerikai kormány, amely elvből (és saját gazdasági érdekből) ellenez minden, Európát és Oroszországot összekötő vezetéket, 2019 decemberében szankciókkal sújtotta az Északi Áramlat 2-t és a Török Áramlatot építő cégeket. Ezt mind Berlin, mind Moszkva kikérte magának, mint »nemzetközi egyezményeket sértő«, »külföldi beavatkozást«. A szankciók a Török Áramlat bármiféle bővítését vagy meghosszabbítását végző cégekre is érvényesek – erősítették meg amerikai kormánytisztviselők az Euractiv hírportálnak.”

Mert akkor ideillik a székely atyafi története, aki ezt mondta az elvekről: – Az elvek? Az elvek, jó komáim olyanok, mint a fing. Tartja az ember, ameddig bírja…

Ám a lényeg annyi, hogy az Egyesült Államok minden erővel igyekezett megakadályozni a vezeték megépítését, és ennek egyik eszköze volt, hogy az építésben részt vevő cégeket előbb raportra rendelték Washingtonba, majd miután nem adták be a derekukat, szankciókkal sújtották őket.

Így viselkedik egy igazi gyarmattartó.

A Privátbankár pedig ezt írta akkoriban:

„A múlt szerdán Isztambulban a török, az orosz és a szerb államfő, illetve a bolgár kormányfő szimbolikusan megnyitotta a Török Áramlat gázvezeték második leágazásának csapját. A Délkelet-Európát és Magyarországot is gázzal ellátó vezeték hiányzó bolgár szakaszának megépítésével kapcsolatban azonban lesz egy-két szava az Egyesült Államoknak is, amely egyre nagyobb figyelmet fordít a Balkán védelmi és energetikai kérdéseire.

Az isztambuli ünnepélyes átadást követően David Hale külügyi államtitkár, az amerikai külpolitika harmadik számú vezetője nyilatkozott a bolgár BNR rádiónak. Szerinte Moszkva az energiaforrásait politikai eszközként használja:

Az Egyesült Államok ellenzi a Török Áramlat második vezetékének megépítését, amely Bulgárián keresztül a délkelet-európai térségbe történő gázszállításokat szolgálja, mert úgy tekint rá, mint Oroszország egy geostratégiai projektjére. Tisztában vagyunk azzal, hogy az energiabiztonság nagyon fontos Európa számára, és megértjük, hogy amikor szövetségeseinknek biztonságos hozzáférése van az energiához, erősebb és megbízhatóbb szövetségesek. A probléma az, hogy Moszkvának más nézetei vannak, az energiaforrásait politikai eszközként használja, hogy befolyást szerezzen és megossza Európát. Az Északi Áramlat 2 és a Török Áramlat második leágazása problémát jelentenek, mivel nem biztosítják Európa energiadiverzifikációját. Destabilizálják Ukrajnát, mert a csővezetékek elkerülik az országot. Mi úgy gondoljuk, hogy Oroszország újabb eszközre tesz szert, amivel maga alá gyűrheti Európát, és instabilitást okozhat.”

Egyebekről már nem is beszélve. S ha valaki nem gondolja így, annak figyelmébe ajánlom az amerikai kormány és az amerikai titkosszolgálatok üzenőfüzeteként működő 444-et, amely akkoriban ezt írta:

„Az USA szerint nagyon fontos lenne, hogy az orosz gáztól függő európai országok máshonnan is tudjanak vásárolni, mert a kiszolgáltatottság nemzetbiztonsági kockázatot jelent számukra.

Tudják javasolni az amerikai importot is, amihez LNG- (hajón szállítható cseppfolyós gáz) terminálok építését szorgalmazzák. Különösen sürgetik, hogy a horvátországi Krk szigetén elkészüljön a terminál, amit már évek óta tervezgetnek. Nagyon támogatják az EU-ban az áram- és gázvezetékek összekapcsolását.

Nagyon támogatják a piaci liberalizációt sürgető új EU-s energetikai csomagot. (Ennek két pontja ellen határozatban tiltakozott a magyar parlament a áprilisban.) Nagyon ellenzik a Török Áramlat és az Északi Áramlat 2 nevű gázvezetékek megépítését.”

Világos beszéd.

S hogy minden még világosabb legyen, ideje vetnünk egy pillantást a mostani bolgár kormányfőre és annak pártjára is. Maradjunk a 444-nél, mert így tudjuk meg pontosan, minek örül Amerika:

„Több hónapig tartó politikai patthelyzet után megalakult az új bolgár kormány. Az elmúlt két évben ötször tartottak parlamenti választásokat Bulgáriában, a legutolsót április 2-án. Az azóta eltelt két hónapban ügyvezető kormány vezette az országot. Az új bolgár kormányt a választáson győztes GERB–SDS és a második helyezett PP–DB pártcsoportok politikusai alakították meg. Az ország miniszterelnöke az első kilenc hónapban a centrista Folytatjuk A Változást (PP) párt politikusa, Nyikolaj Denkov lesz. Utána azonban a második kilenc hónapra Marija Gabriel, a konzervatív Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERP) politikusa veszi majd át a helyét.”

És akkor nézzük ezt a bizonyos Folytatjuk A Változást formációt, amely most a miniszterelnököt adja:

„A Folytatjuk a Változást egy politikai párt Bulgáriában, melyet két Harvardon tanult egyetemista, Kiril Petkov és Aszen Vaszilev hozott létre.”

Így talán már érthető, miért is éppen most és éppen ez jutott a bolgárok eszébe.

Mindenesetre a dolog megbukott. De biztosak lehetünk benne, hogy Washingtonnak lesz még egy csomó remek ötlete. Csak más, „Made in America” pártok és -politikusok fognak a homlokukra csapni, hogy „heuréka”!

Borítókép: Csövet fektetnek a Bulgáriát Szerbiával összekötő földgázvezeték építésén a bulgáriai Goletovci faluban 2023. február 1-jén. A két ország elnöke ezen a napon indította el hivatalosan az azerbajdzsáni gáz szállítására tervezett, kezdetben évenként 1,8 milliárd köbméter kapacitású, európai uniós forrásból megvalósuló, 170 kilométer hosszú vezeték bulgáriai szakaszának építését (Fotó: MTI/EPA/Vaszil Donev)