Megijedt Bulgária, miután vétót helyezett kilátásba Magyarország

A bolgár parlament első olvasatban eltörölte az orosz tranzitgáz különadóját.

Goletovci, 2023. február 1. Csövet fektetnek a Bulgáriát Szerbiával összekötõ földgázvezeték építésén a bulgáriai Goletovci faluban 2023. február 1-jén. A két ország elnöke ezen a napon indította el hivatalosan az azerbajdzsáni gáz szállítására tervezett, kezdetben évenként 1,8 milliárd köbméter kapacitású, európai uniós forrásból megvalósuló 170 kilométer hosszú vezeték bulgáriai szakaszának építését. MTI/EPA/Vaszil Donev Fotó: Vaszil Donev

A bolgár parlament ugyanis első olvasatban eltörölte az orosz tranzitgáz különadóját hétfő délután. A díjat elengedték, miután Magyarország azzal fenyegetőzött, hogy megvétózza Bulgária schengeni tagságát. A tranzitgáz különadójának eltörlése mellett szavazott a jelenleg kormányzó Folytatjuk a változást párt (PP) és rotációs koalíciós partnere, a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB), illetve a névleg ellenzékinek számító liberális Mozgalom a Jogokért és Szabadságokért (DPSZ) párt.

Az orosz gáz szállítási díja október 14-én lépett hatályba, a rendelet értelmében a bolgár kormány bevezette az „energia-hozzájárulást” a bolgár gázszállító hálózaton keresztül Szerbiába, Magyarországra, Észak-Macedóniába és Ausztriába szállított orosz földgáz után, megawattóránként 20 leva (3925 forint) összegben.

A probléma már akkor is az volt, hogy a hozzájárulást a Bulgartransgaz bolgár vállalatnak kellett volna beszednie, neki pedig a Gazpromtól kellett volna megkapnia a pénzeket. Mivel azonban az orosz gázóriás egy vasat sem volt hajlandó fizetni a bolgár vállalatnak, a Bulgartransgaz 270 millió leva (135 milliónyi euró) adósságot halmozott fel, amit végül a bolgár adófizetőknek kell majd megfizetniük. A bolgár blamázs után megindult a felelősök keresése. A baloldali értelmiségi hírportál, az Epicenter.bg ennek kapcsán emlékeztetett, hogy a neoliberális Denkov-kabinet vezette be a díjat az orosz gáz tranzitszállításáért, annak ellenére, hogy a szakértők és a diplomaták előre figyelmeztettek, hogy Szófia döntése Magyarország és Szerbia ellenlépéséhez vezethet.

Ha csütörtökön és pénteken dolgozott volna a bolgár országgyűlés, Magyarország nem jelentette volna ki, hogy Bulgária schengeni csatlakozását vétóval sújtja

– védekezett Nikolaj Denkov kormányfő, a parlamentre hárítva a felelősséget. Múlt héten csütörtökön és pénteken a szófiai szovjet emlékmű lebontása ellen tiltakozó ellenzéki pártok, blokkolva a pódiumot, megakadályozták az országgyűlés munkáját.

Denkov a különadó bevezetésekor azt magyarázta, hogy Bulgáriának teljes jogában áll kivetni ezt a díjat, arról azonban az akadémikusból lett kormányfő nem tett említést, hogy kormánya úgy vezette be a korlátozó intézkedést, hogy nem tartotta meg az ilyen helyzetekre vonatkozó kötelező megbeszéléseket, amelyekkel értesítette volna az érintett országokat a szándékáról, azaz a gáztranzit adójának bevezetéséről.

A szófiai kabinet egyeztetés és a többi szerződő fél tiszteletben tartása nélkül de facto jövedéki adót vetett ki a gáztranzitra, amely az egyszerű fogyasztók, osztrákok, szerbek, magyarok számláit terhelte volna.

Közben Aszen Vaszilev pénzügyminiszter kifejtette, nem az a cél, hogy a gázt drágítsák a magyarországi és szerbiai fogyasztók számára, hanem az, hogy kevésbé legyen jövedelmező a Gazpromnak gázt szállítani Bulgárián keresztül. Október végén Bojko Boriszov volt kormányfő önkormányzati választási kampányában elismerte, hogy a képviselőiket félrevezették, amikor a parlamenti döntés mellett szavaztak:

A törvényjavaslat első és második olvasata között olyan szöveget toltak elénk, amely ellentétes minden szomszédunk érdekével. Pontosítok, nem abban egyeztünk meg, hogy elrontjuk a jószomszédi viszonyt Törökországgal, Magyarországgal, Szlovákiával, Ausztriával

– mondta a volt miniszterelnök. „Igen, tévedtünk, hogy megszavaztuk. A Gazprom árának emelésére szavaztunk, nem pedig a szomszédokkal való veszekedésre” – folytatta Boriszov.

December 11-én a PP, a GERB és a DPSZ pártok elnökei bejelentették, hogy megállapodásuk értelmében elhalasztják az orosz gáz Bulgárián keresztüli szállításáért  kivetett különdíjáról szóló döntést, hogy ne akadályozzák Bulgária schengeni csatlakozását. A magyar külügyminisztérium december 16-i bejelentése – amely szerint Magyarország megvétózza Bulgária felvételét a schengeni övezetbe, amennyiben nem törli az orosz gázra kivetett tranzitdíját – pánikot okozott Szófiában. Miközben örömmel konstatálták, hogy Hollandia kész beengedni Bulgáriát a schengeni térségbe, hideg zuhanyként érkezett a magyar bejelentés.

Bojko Boriszov felhívta Orbán Viktort, biztosítva a magyar miniszterelnököt, hogy a bolgár parlament felülírja a törvényt és eltörli a különadót.

A nevezett hírportál cikke a politikai felelősséggel kapcsolatban megállapítja, hogy „erre képesek a mai bolgár politikusok. Nincs politikai képzettségük. Hatalom- és pénzéhesek. A Denkov-kabinet megosztottságot teremtett a társadalomban, külföldön pedig megütközést váltott ki. Bulgáriát elhagyták a barátok és a  szövetségesek, fejlődését visszavetette vazallus viselkedése. A jól megérdemelt schengeni tagság pedig a kormányzati lépések és más országok belpolitikai problémáinak függvényévé vált”.

Jelenleg a bolgár parlamentben a tervezett alkotmánymódosítással kapcsolatos viták zajlanak.

Borítókép: Csövet fektetnek a Bulgáriát Szerbiával összekötő földgázvezeték építésén a bulgáriai Goletovci faluban 2023. február 1-jén (Fotó: MTI/EPA/Vaszil Donev)