Szijjártó Péter: Bulgária a magyar emberek biztonságával szórakozott + videó

Ha Bulgária nem vonja vissza a gázszállításra kivetett adót, a magyar kormány megvétózza a schengeni tagságot.

Budapest, 2023. december 15. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszédet mond a Hanon Systems magyarországi beruházásáról tartott sajtótájékoztatón a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2023. december 15-én. Az egyik legnagyobb dél-koreai autóipari beszállítónak számító cég 43 milliárd forint értékű beruházással 250 újabb munkahelyet teremt Székesfehérváron, Pécsen és Rétságon. MTI/Illyés Tibor Fotó: Illyés Tibor

Az elmúlt hónapokban nagy figyelem övezte, hogy Bulgária extra exportvámot vetett ki a területükön áthaladó összes gázra – az intézkedés Magyarországra és Szerbiára is kiterjedt. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a héten a szabadkai Pannon RTV-nek adott interjút, melyben a bolgár intézkedésről is szó esett.

Ez egy botrányos és ellenséges lépés, mert ez nem szólt másról, minthogy a három ország számára, Észak-Macedónia, Szerbia és Magyarország számára szállított földgáz átszállítását veszélyeztették

– szögezte le a tárcavezető.

Hozzátette: Szófia döntése teljesen ellentétes az európai jogszabályokkal, „ami annak a veszélyét hozta magával, hogy leáll a földgázszállítás többek között Magyarországra”. Szijjártó Péter hangsúlyozta, „a jelenlegi geopolitikai körülmények, a jelenlegi regionális biztonsági körülmények odavezettek, hogy Magyarország földgázellátásának döntő többsége ezen a vezetéken keresztül érkezik”.

A bolgárok azzal szórakoztak ezzel a döntéssel, hogy Magyarország, Szerbia és Észak-Macedónia földgázellátását veszélyeztették valamilyen, nem tudom, milyen ambíció miatt vagy milyen inspirációra

– magyarázta a tárcavezető.

Szijjártó Péter arról is beszámolt, a magyar kormány világossá tette Bulgáriának, ha az intézkedést „huzamosan fenntartják, ha huzamosan veszélyeztetik a magyar energiaellátás biztonságát, akkor mi megvétózzuk a schengeni tagságukat”. Hozzátette: minderről jövő héten fog megszületni a döntés, ezért Szófia hirtelen nagyon elkezdett igyekezni, hogy eltöröljék ezt a törvényt.

Hogyha majd eltörlik ezt a törvényt valóban, akkor természetesen mi a vonatkozó vétóról szóló döntésünket vissza fogjuk vonni. De először szeretnénk látni, hogy a bolgárok valóban visszavonják ezt a törvényt

– zárta szavait a tárcavezető.

Elbukott az európai politikai vezetők Ukrajna-politikája

Szijjártó Péter az Origó hírportálnak is interjút adott a napokban, melyben az elmúlt év eseményei kerültek terítékre. A beszélgetés során a tárcavezető elmondta, az európai politikai vezetők Ukrajna-politikája elbukott. „Próbálják elfedni ezt az Ukrajnával kapcsolatos bukott stratégiát, ugyanis amit eddig tettek, az nagyon sok kárt okozott Európában az európai embereknek, elég ha az inflációra, az energia- és élelmiszerárak növekedésére vagy a bizonytalanságra gondolnunk. Azonban, ha bevallanák, hogy kudarcot vallottak, akkor politikailag felelniük kellene. Ezek a vezetők viszont meg akarják tartani a politikai pozícióikat és jövőre nemzeti parlamenti, valamint európai uniós választások is lesznek” – tette hozzá.

A külgazdasági és külügyminiszter a kelet-európai országgal kapcsolatos legfrissebb uniós fejleményekre is kitért, miszerint Brüsszel meg fogja kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat Kijevvel.

Szijjártó Péter szerint az Európai Bizottságnak fogalma sincs arról, milyen hatásai lesznek Ukrajna integrációjának, és azokat hogyan kellene kezelni.

A gabonaszállítások ügye kiváló példa erre. Született egy döntés arról, hogy az ukrán gabonát keresztül lehet vinni Közép-Európán. Ennek az lett a vége, hogy a silány minőségű ukrán gabona elárasztotta a közép-európai piacokat, és rendkívül nehéz helyzetbe hozták a gazdákat

– emlékeztetett.

„Ukrajna még közel sincs az uniós tagsághoz, de már most olyan fontos európai szektoroknak, mint a szállítmányozás vagy a mezőgazdaság rendkívüli károkat okoztak” – hangsúlyozta. Szijjártó Péter elmondta, „Ukrajna uniós integrációja nem áll jelenleg sem a tagországok, sem az unió érdekében, mert annak olyan drámai hatásai lennének, amelyeket most még teljesen felmérni sem lehet”. Emlékeztetett arra is, a csatlakozásra váró nyugat-balkáni országok közül Észak-Macedónia vár a legrégebb óta előrelépésre, mely 18 évvel ezelőtt, 2005-ben kapott tagjelölti státust. „Az európai uniós tagországok többsége nem támogatja a bővítést” – ismertette.

Az afrikai országoknak európai segítségre van szüksége

Szóba kerültek továbbá Szijjártó Péter afrikai útjai, a tárcavezető ugyanis nemrégiben járt Ugandában, Ghánában és Csádban is. Kiemelte, az afrikai országoknak európai segítségre van szüksége. „Nagy európai gazdaságfejlesztési programokat kell végrehajtani Afrikában. Magyarország a saját eszközeivel, a saját dimenzióival, a saját lehetőségeihez mérten ezt csinálja” – emelte ki.

Reális veszély, hogy a világ újra blokkokra fog osztódni

Szijjártó Péter szerint „a globális biztonság ma rosszabb helyzetben van, mint egy éve, és rosszabb helyzetben van, mint bármikor a hidegháború lezárása óta. Rámutatott, reális veszély, hogy a világ újra blokkokra fog osztódni. „Ha ez bekövetkezne, az Magyarország számára nagyon rossz hír lenne, ugyanis mi korábban már négy évtizedet veszítettünk az életünkből és az ország lehetőségeiből, mert egy blokkosodott világ rossz oldalán voltunk” – szögezte le. A tárcavezető egyúttal arról is beszélt, mozgalmas lesz a jövő év is, amelyet az európai parlamenti választás fog meghatározni.

Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (Fotó: MTI/Illyés Tibor)