Azért, mert Brüsszelben és Nyugat-Európa több „baráti” országában balliberális dominancia uralkodik, a hazai elvbarátoknak még nem kellene úgy viselkedniük, mintha ez a nézetrendszer itthon is bebetonozódott volna (amúgy odakint is omladozik).
Majtényi Lászlónak, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnökének sem kellene olyan provokatív ötlettel előhozakodnia, hogy a Bajza utcának az Aradi utca és Andrássy út közé eső szakasza legyen elnevezve Alekszej Anatoljevics Navalnijról, a közelmúltban elhunyt orosz ellenzéki politikusról.
Megértjük, hogy egy ilyen haláleset elszomorítja a mai Oroszország ellen acsarkodó gondolkodókat, azokat, akik „igaz embernek”, „Oroszország lelkiismeretének” tartják Navalnijt, miként azt Hadházy Ákos tette a Facebookon. Engedtessék meg nekünk, idehaza többségben lévő másként gondolkodóknak, hogy ne a zaklatott lelkületű Hadházy mércéje alapján vélekedjünk Navalnijról.
Engedtessék meg, hogy Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin elnökben se a patás ördögöt, hanem a hazája és népe iránt elkötelezett államférfit lássuk. Sokak szerint ugyanis nem azért indított háborút Ukrajna ellen, mert unatkozott, hanem azért, mert nem tűrte tovább a donyecki és a luhanszki terület orosz többségű lakóinak szenvedéseit, valamint nem óhajtotta tétlenül nézni az amerikai támogatással hatalomra került ukrajnai rezsim NATO-csatlakozási szándékait.
A mai magyar kormányt és annak támogatóit minden vonalon bíráló, támadó és provokáló balliberális ellenzék sok húron játszik. Nem elég neki a köztársasági elnök lemondása miatt kavart botrány dagasztása, más alkalmakat és ürügyeket is felhasznál a belpolitikai feszültség fokozására. Most éppen Navalnij halálából próbál tőkét kovácsolni.
Majtényi javaslatának egyes lelkes támogatói azért tartják zseniálisnak az ötletet, mert az orosz nagykövetség a szóban forgó útszakasz közvetlen közelében van. Igen, ez legalább olyan „jó” ötlet, mint amilyen a ferencvárosi polgármesteré, Baranyi Krisztináé és Karácsony Gergelyé volt pár évvel ezelőtt, amikor a Fudan Egyetem budapesti campusa beruházására tekintettel Kínát provokáló utcanevek adását határozták el.
Akkor a Kína-ellenesség divatját akarták ránk erőltetni. Azt az ostobaságot is hangoztatták, hogy az egyetem nemzetbiztonsági kockázatot jelent.
Ezzel kapcsolatban Palkovics László volt innovációs és technológiai miniszter, a Fudan Egyetem beruházásáért is felelős kormánybiztos szellemesen jegyezte meg, hogy nem kell egyetem felállítása ahhoz, hogy valakik titkosszolgálati tevékenységet folytassanak. Demkó Attila, a Matthias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhelyének vezetője pedig rámutatott egy szembeötlő képmutatásra.
Miközben ugyanis Karácsonyék a névadásokkal az elnyomott ujgurokra is felhívnák a figyelmet, azonközben a határon túli magyarellenes jogsértések esetében az általuk is képviselt, fővárosi és kerületi balliberális oldal érzékenysége egyenlő a nullával.
Ennél is nagyobb baj, hogy a hazai kormányellenes erők olyan távol állnak a nemzeti érdekek védelmezésétől, mint a nehéz dalmát boroktól kótyagos Makó vitéz Jeruzsálemtől. Ezek az emberek a Nyugatról vezényelt Kína- és oroszellenesség bűvöletébe esve nem törődnek azzal, hogy mit diktálnak hazánk gazdasági érdekei, különös tekintettel az energiaimportra és a kereskedelemre. Tudjuk, hogy Kína sosem tartozott a nagy hódító, gyarmatosító nemzetek közé, s hadtörténelmét inkább jellemezte a védekező, mint a támadó magatartás. Oroszország pedig tényleg megtámadta Ukrajnát, de vajon mit tenne az USA, ha a határai mentén ellenséges lépéseket tapasztalna? Védelmi doktrínájuk megadja a választ.
Az amerikai demokraták agresszióval vádolják az oroszokat, miközben Európában katonailag terjeszkednek kelet felé. Magyarországi elvbarátaik lihegve igyekeznek megfelelni az elvárásaiknak, amelyeket időnként David Pressman nagykövet fogalmaz meg számukra. De hiába erőlködnek, Magyarország nem a gyűlölet földje.
Nincs mérhető tábora sem az orosz-, sem a Kína-ellenességnek. A magyar kormány látja a helyes utat. Pontosan azt teszi, amit az országunk érdekei diktálnak. A nyugati szövetségi rendszerhez való kötődésünk nem homályosíthatja el a látásunkat, nem cselekedhetünk saját érdekeink ellen.
A háborúpártiak nem szeretnék, de a jövő a béke malmára hajtja a vizet. Nagyon reméljük, vannak törvényes eszközök arra, hogy a Bajza utca egy részéből ne legyen „Navalnij utca”, s a képtelen ötlettel ne rongáljuk Oroszországhoz fűződő későbbi kapcsolatainkat.
A szerző író, újságíró
Borítókép: Majtényi László (Fotó: MTI/Mónus Márton)
