idezojelek

Végre rendezik a humán ágazatok bérviszonyait

2010-ben a nettó nemzetgazdasági átlagbér havi összege csupán 132 604 forint volt.

Botos Katalin avatarja
Botos Katalin
Cikk kép: undefined
Fotó: Délmagyarország/Karnok Csaba
0
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Csakhogy meg kell nézni, honnan indultak ezek a humán ágazatok 2010-ben.

Tisztelt olvasók, nem tudom, eléggé megrázó-e az adat, hogy az oktatás és az egészségügy bérei az összes többi ágazatéhoz viszonyítva 2010-ben a két utolsó helyet foglalták el! Vagyis az átlagbéradatok, amire mint örökségre hivatkoztunk, ezt jelentették! Innen indultunk! Bocsánat: ezért az alacsony színvonalért vajon ki volt a felelős?

Az emelések eredményeként azóta a két ágazat feljebb kúszott egy kicsit a rangsorban: most már az egészségügy a tizenkilenc ágazatból a 12. helyen van. Az oktatás eggyel előbbre került: a 11. helyet foglalja el. Vagyis a megalázó helyzeten egy kicsit sikerült változtatni. Azonban mindkettő még mindig az átlag alatt van az ágazati átlagbérek sorrendjében. Kérdem, vajon miért volt ilyen nagyon terhes örökség hazánkban? Amit az elmúlt bő évtized alatt igyekezett némileg korrigálni a kormányzat, bár még nem sikerült teljességgel?

Tudom, nem szeretik a polgárok, ha a múltra mutogatunk vissza. De ha meg akarjuk érteni az okokat, kénytelenek vagyunk nagyon messzire visszatekinteni. A forint bevezetésekor a kommunista párt akaratára, a proletárdiktatúra szellemében az értelmiségi bérek messze alatta maradtak a munkásbérek szintjének.

Ezt az aránytalanságot a későbbi évtizedekben sem sikerült kiküszöbölni, mert a kormányt fojtogatta a súlyos külföldi államadósság. Amit a rendszerváltáskor ugyancsak megörököltünk. S azóta is nyomaszt bennünket. 

Különösen az utóbbi néhány évben, amióta Brüsszel jelentős, nekünk járó devizaösszeget tart vissza, és ezáltal újbóli eladósodásra kényszerültünk.

Talán sikerül e pár adattal kicsit helyére tenni a felelősség kérdését. És az is tény, hogy senki nem segített rajtunk. Se Marshall-terv, se Brady-terv. Se USA, se EU. Az üzleti szférában az utóbbi években még csak mentek feljebb a bérek, de a költségvetés a fojtogató adósságok miatt többre nem volt képes. Ezért szakadtak le a költségvetésből finanszírozott ágazataink olyan mértékben, hogy a kiigazítás most már elkerülhetetlenné vált. A 2010-es évek közepén talán lehetett volna hamarabb indítani a korrekciót, de hogy amit örökségbe kaptunk, az volt a meghatározó, az vitathatatlan.

A szerző közgazdász, professor emerita

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Délmagyarország/Karnok Csaba)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.