Nem túl régen, 2019-ben távozott az élők sorából egy kiváló amerikai hazafi, üzletember, politikus. Ross Perotnak hívták. 1992-ben független jelöltként az USA elnökségéért indult, és történelmi eredményű, 20 százalékos részesedést ért el a választásokon. Ezt emberi erényei mellett az addig embertársainak tett szolgálataival érdemelte ki.
Miért idézzük fel életét? Mert olyan példa, amit érdemes a mai kor emberének megszívlelnie. Itt és most. Arra kérem a tisztelt olvasókat, gondolkodjanak el az üzeneten. A történet önmagáért beszél.
Ross Perot Texasban született, szűkebb pátriájának mindig elkötelezett hazafia volt. Bár a nagy válság idején, 1930-ban jött a világra, azt vallotta, hogy nem szenvedett szükséget, mert a legfontosabbat kapta meg életében: a család szeretetét. Édesapja mellett, akit a legjobb barátjának tartott egész életében, megtanulta a gyakorlatias üzleti életet. Apjának, aki minden jó ügy mellé odaállt, az volt a jelszava: „Ki, ha nem én? Mikor, ha nem most?” Édesanyja minden hozzájuk bekopogónak adott egy tál meleg ételt azokban a nehéz időkben. Anyja hosszú ideig élt, s egyik döntő fontosságú vállalkozásában, az iráni túszszabadításban – amelyben Perot az életét tette kockára – az ő szava volt döntő, hogy belevágjon.
Cserkész volt, rendkívül sokat köszönhetett ennek az ifjúsági intézménynek. Tengerészakadémiára ment, ahol hamar kiderült vezetői képessége. Tengerészként szolgált egy hajón a koreai háború végén. A vietnámi háborúban rengeteget tett az amerikai hadifoglyok mentéséért, innen ismerte az egyik tábornokot, későbbi segítőtársát az iráni akciójában. Később, az öbölháború után – már gazdag emberként – alapítványt hozott létre a háborús veteránok, pszichikai sérültek segítésére és rehabilitálására.
A tengerészeti szolgálat után az IBM-nél helyezkedett el kiváló kereskedelmi teljesítménnyel, majd megalapította saját komputerszolgáltató cégét, az EDS-t (Electronic Data Systemst). Ezzel elindított egy új iparágat. Ma cégei sok ezer embernek adnak munkát világszerte.
Hazánkban is tevékenykedett ez a cég. Rendkívül érdekes történet kapcsolódik hozzá. A Társadalombiztosítási Főigazgatóság technikai megújítását, korszerűsítését végezte, amíg a hiteltelenné vált és később az első Orbán-kormány által felszámolt tb-önkormányzatok meg nem szüntették az informatikafejlesztési programot.
A magyar főigazgató első kézből hallotta a valós történetet vele kapcsolatban az ide jövő amerikai szakértőktől. (Amit Ken Follett a Sasok szárnyán című sikerkönyvében később meg is írt, s nálunk is olvasható; nem kitalált sztori, hanem fantasztikus, igaz történet.) Perot két munkatársát az iráni rezsim koholt vádakkal börtönbe zárta, akiket – a forradalom előestéjén – Perot személyes, kockázatos, fantasztikusan bátor látogatása révén a fegyveres felkelők ostroma kapcsán, a börtönből kiszabadítva, hazajuttatott az USA-ba. Később – az ekkor hatalomra került ajatollah idején – az egész amerikai diplomácia hosszú időn keresztül nem volt képes kiszabadítani a túszul ejtett amerikai követségi diplomatákat.
