Tessék mondani, mi ilyenkor a teendő? Azontúl persze, hogy most majd jönnek a „szakértők”, és elkezdik mentegetni Osváthot, miszerint ő nem pedofil, hanem „efebofil”. Tudjuk, ez korunk nagy találmánya: minden szörnyűségre, devianciára, torzra, ocsmányra, abnormálisra születik egy fogalom, amivel mindjárt be is emelik a devianciát, torzat, ocsmányt, abnormálist a normalitás világába, nincs itt semmi látnivaló, éljen a szabadság. Emlékeznek még? Nemrégiben a berlini főpályaudvaron kutyának öltözött nyomorult, beteg, zárt intézetbe való megint csak nem tudom micsodák tüntettek – voltak vagy ezren! –, és követelték a „jogaikat”. S erről úgy számolt be a „haladó” sajtó, mint a világ legtermészetesebb dolgáról, a normalitás világa pedig kutyaként szűkölve próbálta kitalálni, vajon milyen jogokat követelnek maguknak ezek? Be kell őket oltani szopornyica ellen? Ha sétálni mennek, kötelező rájuk tenni a pórázt és a szájkosarat? Esetleg ivartalanításuk előtt 12 órával nem szabad etetni őket?
Azt hiszem, ez teljesen mindegy.
Térjünk vissza Osváthhoz. Aki így társalgott a neten egy kiskorúval:
– Várom a képeket azért.
– Tiéd?
– Az enyém nagyobb.
– Miért kamuznék.
Csodálatos.
És akkor vessünk egy pillantást a büntető törvénykönyvre is:
204. § (1) Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyről vagy személyekről pornográf felvételt
a) megszerez vagy tart, bűntett miatt három évig,
b) készít, kínál, átad vagy hozzáférhetővé tesz, egy évtől öt évig,
c) forgalomba hoz, azzal kereskedik, illetve ilyen felvételt a nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé tesz, vagy ezekhez anyagi eszközöket szolgáltat két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Ez elég egyértelműnek tűnik.
De most ez is mellékes.
Sokkal fontosabb, hogy Osváth mindezek után pedofilellenes gigatüntetést szervezett, és belesírta a világba, hogy „a szörnyek köztünk járnak”.
Aha. Vajon a tüntetésre menet hány kirakatüvegbe nézett bele, és igazította meg a csini frizuráját?
És, kérdezem ismét: mi ilyenkor a teendő?
Kezdjünk el óriásplakátokat készíteni, amelyeken középen Osváth látható, két oldalán pedig tetszőleges sorrendben Gyurcsány, Dobrev, Donáth, Rónai Sándor, Barkóczi, Pottyondi, Puzsér, s alul a felirat:
„Pedofilsimogatók”
Esetleg egy még ennél is szellemesebb felirat, amely szerint:
„Ezek szoktak gyerekek nadrágjában turkálni”
Vagy talán ez:
„Íme, a pedofilhálózat!”
Nem tudom. Nem vagyok biztos benne, hogy jó lenne, mert olyanná válnánk, mint ezek. Mint például a Donáth, akinek hányingere lett a DK Fideszt, miniszterelnököt pedofilozó plakátjaitól, viszont kifejezetten megjött az étvágya, amikor párttársai és parlamenti frakciójának idióta gazemberei megjelentek a parlamentben a roppant szellemes „pedofidesz” molinóval.
Egy szó, mint száz, tanácstalan vagyok. Mi a teendő, ha kiderül, hogy a pedofíliaellenes gigatüntetés fő szervezője egy kiskorú nemi szervéről kér fotókat, és cserébe küldözgeti a kiskorúnak a magáét. (Büntetési tételt lásd fent.)
Egyelőre csak abban vagyok biztos, hogy a Jóisten a legnagyobb rendező.
Ja! Majd elfelejtettem! Jakab Péter éppen Osváth Zsolt miatt döbbent rá hirtelen, hogy az azonos nemű pároknak is jó lenne gyerekeket örökbe fogadni. Annyira meghatotta Jakabot Osváth szomorú sorsa, gyerektelensége, hogy most már érti, már akarja.
Tényleg. Kevés helyen lenne jobb és szerencsésebb elhelyezni egy kisgyereket, mint Osváth Zsoltnál. Már csak azért is, mert nem kellene fényképeket küldözgetni összevissza…
Borítókép: Osváth Zsolt (Zshow Time) (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)
