A győzelmi zászlókat lobogtató háborúpárti brüsszeli vezetésnek szembe kell néznie azzal a ténnyel, hogy a tagállamok lelkesedése a paktum iránt korántsem egyöntetű. Juraj Blanár szlovák külügyminiszter a szavazás másnapján már úgy nyilatkozott, hogy a migrációs paktum hosszú távon fenntarthatatlan módszer, amely elégtelen a schengeni térség illegális migrációval szembeni védelmének az ellátására. A paktummal kapcsolatos korábbi, nagyköveti szintű egyeztetésen pedig Lengyelország a csomag részét képező összes jogszabálytervezet esetében nemmel szavazott, valamint Szlovákia, Ausztria, Csehország, Málta, Litvánia és Szlovénia is kritikusan viszonyult egyes dossziékhoz. Igaz, a Brüsszelnek megfelelni igyekvő új lengyel vezetés hivatalosan azzal indokolta álláspontját, hogy a nemleges szavazatának indoka az előző kormány által keltett migrációs dezinformációs propaganda, különösen a menedékkérők relokációját illetően, amelynek köszönhetően a jelenlegi lengyel közhangulat nem teszi lehetővé a paktum elfogadásához történő lengyel hozzájárulást.

A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint az európai emberek 71 százaléka úgy gondolja, hogy Brüsszel rosszul kezeli a migrációt. Ennek ellenére a júniusi európai parlamenti választás miatt mandátumának végéhez közeledő Európai Parlament halaszthatatlannak érezte a migrációs paktum áterőltetését. Az elszomorító valóság tehát világosan megmutatkozott: a különböző érdekcsoportokat zsoldos módjára kiszolgáló brüsszeli balliberális elit még a saját választópolgárai érdekein és értékein is képes átlépni, hogy érvényt szerezzen akaratának.

Az új brüsszeli szabályozás kétfajta kötelező migránskvótát akar bevezetni, amelynek eredményeként két éven belül elindulna Magyarországra is a migránsok tömeges betelepítése. 

Másrészt pedig a szolidaritás jegyében más tagállamokba érkező illegális bevándorlókat is át kellene vennünk, és amennyiben nem teljesítjük a kötelezően előírt, ránk szabott migránskvótát, húszezer eurót kell fizetnünk minden be nem fogadott migráns után.

Az egyes országkvóták is jelzik a rendszer megalapozatlanságát. Magyarország esetében azért aránytalanul nagy ez a szám, mert a szigorú határellenőrzésnek köszönhetően pontos adatokkal rendelkezünk a feltartóztatott migránsokról, miközben más, az adott migrációs útvonal korábbi szakaszán fekvő tagállamok lejelentett számadatai sokszor irreá­lisan alacsonyak. A fő probléma a rendszerrel mégis az, hogy a múltbéli események vagy elméleti modellezés alapján lehetetlen megbecsülni, hogy a világpolitikai helyzet alakulásának függvényében a jövőben milyen migrációs tömegekkel számolhatunk, az európai határokat több millió migráns is megostromolhatja. Ez esetben a létrehozott elméleti modell, azaz a migrációs paktumra épített rendszer értelmét veszti, miközben az új rendszer létrehozása hatalmas kapacitásokat és összegeket emészt fel.

Amennyiben az Európai Parlament után a Tanács is megszavazza a jogalkotási csomagot egy hónapon belül, úgy a jogszabályok várhatóan júniusban léphetnek hatályba. A jogalkotók a hatálybalépést követően huszonnégy hónap felkészülési időt rögzítettek a paktumban, azaz 2026 közepétől kell majd az új szabályrendszert alkalmazni. 

Magyarország következetesen azt vallja, hogy nem a problémát kell idehozni, hanem a megoldást kell elvinni azokba a régiókba, ahonnan az illegális migránsok útra kelnek. Az Európai Unió Tanácsának soron következő magyar elnöksége ezért zászlajára tűzte a migráció külső dimenziójának, azaz az unió harmadik országokkal való együttműködésének az erősítését, illetve innovatív kezdeményezések és tárgyalások előmozdítását. Az elmúlt évek folyamatosan növekvő és rekordszinteket érő illegális migrációs tendenciái ugyanis kiemelt fontosságúvá tették a migráció helyben történő kezelését. Közös érdekünknek kell lennie, hogy az EU a külső határától minél távolabb tartsa az illegális bevándorlókat és embercsempészeket.

Migránsgettók létrehozása helyett arra kell törekedni, hogy a kulcsfontosságú származási és tranzitországokkal olyan kölcsönösen előnyös, átfogó és kiegyensúlyozott partnerségeket alakítson ki az Európai Unió, amelyek képesek a migráció kiváltó okait helyben kezelni, valamint az emberkereskedelem és a migránscsempészet elleni küzdelmet és a visszatéréseket hatékonyabban növelni.

Brüsszelben változásra van szükség, a mostani háborúpárti és bevándorláspárti vezetés végképp tönkreteszi Európát. Nagyon sok múlik a júniusi választáson, nagyon veszélyes pillanathoz érkeztünk, a migráció végleg rázúdulhat a tagállamokra és a háború eszkalálódhat, ha Brüsszelben marad ez az irány.

Reméljük, hogy jobboldali fordulat következik be a soron következő, június 9-i európai parlamenti választásokon, amellyel elkerülhető, hogy a baloldal politikusai újabb válságokba és veszélybe sodorják az európai polgárokat. Brüsszelben olyan európai parlamenti képviselőkre van szükség, akik idegen érdekek helyett a nemzeti érdeket, az illegális migráció helyett a magyar és az európai embereket, a háború helyett pedig a béke ügyét képviselik!

A szerző parlamenti államtitkár, Európai Uniós Ügyek Minisztériuma