idezojelek

A jövő ígérete: big data és az MI

A közvélemény-kutatások új kihívásai és lehetőségei a XXI. században.

Tóth Erik - Kurucz Barnabás   avatarja
Tóth Erik - Kurucz Barnabás
Cikk kép: undefined

A közvélemény-kutatók időről időre kénytelenek saját módszertani eszköztárukat frissíteni annak érdekében, hogy képesek legyenek alkalmazkodni az új kihívásokhoz és helyzetekhez. Például a telefon megjelenése és elterjedése alapjaiban írta át a szakma által korábban alkalmazott eljárásokat. Azonban – ahogy arra korábban már utaltunk – napjainkban ugyancsak jelentős újításokra van szükség a közvélemény-kutató cégek körében.

A felméréseknek ma két komoly nehézsége is akad. Először is, 

a válaszmegtagadás az egekbe szökött. Az embereket sokkal nehezebb elérni, mint korábban. A telefonos kutatások során a válaszmegtagadási arányok egyre csak emelkednek: 

a Pew Research jelentése szerint 1997-ben az általuk felhívott emberek 36 százaléka beszélt velük, de 2018-ban már csak hat százalékuk. Ráadásul bizonyos rétegek nagyobb eséllyel maradnak ki a kutatásokból, ami a reprezentativitást fenyegeti. Másodszor, 

az emberek nem feltétlenül az igazat mondják el arról, hogy kire is fognak szavazni. Vannak, akik rejtőzködnek, mások tudatosan akarják félrevezetni a kutatókat. 

Ezek a problémák nemcsak egy-egy ország közvélemény-kutatói közösségét fenyegetik, hiszen a szakemberek világszerte hasonló kihívásokkal szembesülnek.

A következőkben arra teszünk kísérletet, hogy bemutassuk azokat a lehetséges fejlődési irányokat, amelyeken elindulhat a közvélemény-kutató szakma annak érdekében, hogy választ találjon a XXI. századi új kihívásokra. Az igény és az akarat már ma is megvan a változtatásra, hiszen az USA-ban már a 2022-es választásokkor a kutatók 61 százaléka más módszereket alkalmazott mint 2016-ban. Ráadásul 2016-ban csak két százalék, 2022-ben már 17 százalék legalább három különböző eljárást (akár a mintavétel, akár az adatfelvétel kapcsán) épített be a kutatásába. 2020 után a közvélemény-kutatók több mint egyharmada (37 százalék) megváltoztatta a mintavétel és/vagy a lekérdezés módját. Ezzel párhuzamosan a kizárólag telefonos megkérdezésre támaszkodó országos felmérések száma is csökkent Amerikában.

Terjednek az új módszerek is, például az SMS-alapú megkeresések vagy akár adatfelvételek. Bár a felmérést végzők rendkívül kis hányada végez országos felmérést kizárólag SMS-ben, azonban a kutatások hibridizá­ciója tagadhatatlanul elindult. Ennek keretein belül a legtöbb cég az sms-küldést más módszerrel, például az online opt-in módszerrel együtt használja. A szöveges üzenetek alkalmazása is igen heterogén képet mutat: egyes esetekben a válaszadók egy online felmérés webes linkjét tartalmazó üzenetet kapnak, míg más esetekben a válaszadók sms-ben válaszolnak a kérdésekre. A módszerek ilyen és ehhez hasonló vegyítése – ahogy arra itthon Stefkovics Ádám is felhívta a figyelmet – 

hozzájárulhat a reprezentativitás biztosításához, azonban a nagy nyelvi modellek robbanásszerű fejlődése a közvélemény-kutatói szakma számára is egészen új lehetőségeket nyitott meg.

 

Mit hoz a közeljövő?

A technológiai fejlődés mindig is a közvélemény-kutatásokban bekövetkezett változások alapját jelentette. Elég csak a vezetékes telefon megjelenésére és elterjedésére gondolni, ami alapjaiban írta át az adatgyűjtés korábban bevett módszertanát. A mobiltelefonok debütálása és térhódítása kiszélesítette az adatfelvétel körét. Az internet és a digitális technológia általánossá válása pedig lehetővé tette az online kérdőívezést, valamint az e-mail-alapú megkereséseket. Idővel az auto­matizált közvélemény-kutatási rendszerek, például az interaktív hangválasz (IVR) és a webalapú kérdőívek egyre elterjedtebbé váltak. Az okostelefonok és a táblagépek használata tovább bővítette az adatgyűjtés hatókörét és kontrollálhatóságát, lehetővé téve a kérdezőbiztosok valós időben való ellenőrzését – ezáltal az adatok minőségének javítását.

A big data jelentheti a következő nagy lépést a közvélemény-kutatások fejlődésében, ugyanis az online térben keletkező hatalmas mennyiségű adat, valamint a gépi tanulási technikák integrációja lehetővé teszi a közvélemény-kutatók számára, hogy hatalmas mennyiségű információt elemezzenek, és olyan mintázatokat azonosítsanak, amelyeket korábban lehetetlen lett volna felismerni. 

A technológiai újítás adaptivitását bizonyítja, hogy a 2024-es amerikai elnökválasztáson éppen egy ilyen módszertannal dolgozó cég bizonyult a legpontosabbak. Az AtlasIntel adta a 2020-as elnökválasztáskor a leginkább valóságközeli becsléseket.

Adataikat nem telefonos megkeresések révén gyűjtik, hanem big data eszközökkel. A kapott mintát utólag rétegzik és validálják, saját mintakalibrációs eljárásaik mentén. Az adatok megbízhatóságát gondosan megtervezett biztonsági és ellenőrzési protokollok révén biztosítják. Eddigi eredményeik alapján a cég innovatív eszköztára és módszertani repertoárja iránytűként szolgálhat a jövőbeni közvélemény-kutatások számára. Persze a módszertan implementálhatósága nagyban függ a környezettől is, így például a digitális térben kevésbé integrált közösségek esetében a hagyományos eszközök fognak továbbra is dominálni. Magyarországon, ha napjainkban még problémás is volna, a jelenlegi trendek alapján a közeljövőben már alkalmazhatóvá válhatnak a big data alapú felmérések. Ezt támasztja alá, hogy 2010-ben az internetpenetráció még csak 66,9 százalékos volt, ám 14 évvel később már elérte a 94,7 százalékot. Hasonlóan alakult a Facebook-felhasználók száma is, 2019 áprilisában 5,38 millió fiók létezett, 2024 áprilisára már hétmillió.

A jelen innovációnak egy másik irányát a valós idejű felmérések jelentik, ugyanis 

a technológiai fejlődés lehetővé tette, hogy a közösségi médiaplatformok és a mobilalkalmazások segítségével az adatgyűjtés és annak elemzése között minimális idő teljen csak el. A valós idejű közvélemény-kutatás különösen értékes lehet a nagy hatású események vagy válságok idején bekövetkező véleményváltozások nyomon követésében.

 Magyarországon a Závecz Researchhöz kapcsolható Pulzus alkalmazás tett ebbe az irányba lépéseket. Ez egy olyan applikáció, amely rögzíti a felhasználó főbb demográfiai adatait, majd napi szinten tesz fel egy-egy kérdést bizonyos témákban. A kitöltésért pontok járnak, melyek beválthatóak. A felület interaktív, alkalmazkodott a rövid üzenetekkel operáló élménytársadalomhoz.

Az eljárás legfőbb problémája az adatok megbízhatóságában rejlik, hiszen az online térben igen korlátozott lehetőség van a felhasználók által megadott adatok validálására. Ezzel összefüggésben pedig a reprezentativitás ugyancsak kérdéses az ilyen jellegű felmérések esetében. Erre egy megfelelő példát szolgáltat a marihuánafogyasztás legalizálásának kérdése. 2017-ben a Nézőpont Intézet felmérése szerint a felnőtt lakosság 18 százaléka támogatta a marihuána szabályozott keretek közötti árusítását, míg 73 százalék ellenezte azt. A 18–29 éves korosztályban magasabb volt a támogatók aránya, 34 százalék. 2022-ben a Pulzus egy hasonló kutatást végzett, ennek eredményei szerint csak 20 százalék ellenezte a marihuána legalizálását, míg 24 százalék minden feltétel nélkül engedélyezte volna. A kérdezettek 38 százaléka csak orvosi célra, 13 százaléka pedig csak kis mennyiségű birtoklását legalizálta volna.

Összességében látható, hogy a két adatsor igen jelentős eltéréseket mutat s bár a két kutatás között eltelt öt év, igen kicsi az esélye annak, hogy ekkora változás következzen be ilyen rövid idő alatt.


Mit hoz a távoli jövő? 

Amennyiben a távolabbi jövőbe tekintünk, úgy a mesterségesintelligencia-alapú, az az MI-alapú technológiák és a prediktív analitikai modellek jelenthetik a közvélemény-kutatások következő generációját. 

A közösségi média és online fórumok felületein keletkező adatok átfogó elemzése révén lehetővé válhat az emberek valós tevékenységének/véleményének elemzése, ráadásul – online lefedettségtől függően – igen jelentős populá­ción.

 Ez ugyancsak a valós idejű adatelemzés felé mutat, hiszen a jövőben akár egy chatbot megkérdezése révén lekérhetővé válhatnak az éppen aktuális közhangulatot reprezentáló adatok. Az ilyen eljárások kiküszöbölhetik a közvélemény-kutatások egyik fő problémáját, az adatok elavulását és időbeli korlátoltáságát, ugyanakkor az információk minőségével kapcsolatos kérdéseket is előtérbe helyezhetik.

A nagy nyelvi modellek már ma is alkalmasak arra, hogy úgynevezett MI-ügynökök révén bizonyos személyiségtípusokat szimuláljanak. Ebben az esetben úgy lehet beállítani egy-egy MI-ügynököt, hogy úgy reagáljon, mintha egy bizonyos demográfiai jellemzőkkel rendelkező személy lenne, 

akinek adott információszerzési szokásai vannak – milyen felületekről, milyen témákban tájékozódik. A kutatók a jövőben valós adatok alapján kondicionálhatják ezeket az ügynököket, így leképezve a vizsgált populációt/mintát a főbb attribútumok mentén. Ennek köszönhetően a csökkenő válaszadási arányok már nem fognak problémát jelenteni, mindazonáltal az adatok minősége a korábbinál is sokkal inkább meghatározó lesz. Valószínűsíthető, hogy a jövőben az ilyen jellegű kutatások inkább a hiányzó adatok pótlását fogják segíteni, ám az MI fejlődésével az sem kizárható, hogy teljesen átveszik a prediktív modellek a hagyományos közvélemény-kutatások szerepét.

Összegzés

Összefoglalásképp elmondható, hogy nem egy olyan szakmai újítás létezik már ma is – a módszertan hibridizálása, vagy éppen a big data eszközök –, amely segíthet kiküszöbölni a kortárs közvélemény-kutatások gyengeségeit. Amennyiben messzebbre tekintünk, úgy elmondható, hogy a távolabbi jövőben az MI-ügynökök alkalmazása akár a szakma paradigmatikus újragondolását is magával hozhatja. Azonban a technoló­giai újítások önmagukban nem szavatolják az előrelépést, hiszen a Pulzus ugyan innovatív eszközöket alkalmaz, azonban eredményei igen kérdésesek. A valódi kihívás nem az új technológiák alkalmazása, hanem azok felelős és kritikus implementálása a megbízható és pontos közvélemény-kutatások érdekében.

A szerzők az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója és politikai elemzője

VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right
Deák Dániel avatarja
Deák Dániel

Magyar Péter varázstalanítja magát

Pilhál Tamás avatarja
Pilhál Tamás

Szeretetország eljő érted!

Szentesi Zöldi László avatarja
Szentesi Zöldi László

Lenin is globalista volt

Gajdics Ottó avatarja
Gajdics Ottó

A nemzeti kormány felelősségéről

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.