idezojelek

Macron vízválasztó beszéde

AZ ELMÚLT HÉT ESEMÉNYEI – A francia elnököt cseppet sem érdekli, hogy nem örökre szól a felhatalmazása.

Nógrádi György avatarja
Nógrádi György
Cikk kép: undefined
MacronIrángeopolitikabeszéd 2026. 03. 23. 5:05
0
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Macron elképzelései valóban érdekesek. A kérdés csupán az, hogy ki lesz Macron után a következő köztársasági elnök, és milyen koncepciókkal fog rendelkezni. Az is elgondolkodtató, hogy egy mélyen eladósodott Franciaország képes lesz-e ezen program vagy annak egy részének a végrehajtására.

Az amerikai–izraeli–iráni háborúban is sok az új fejlemény. Trump elnök kijelentette, hogy az iráni atomprogram leállítása fontosabb, mint a kőolaj árának a világpiaci alakulása. Ez amerikai szempontból igaz. Kérdés, meddig fog tartani a háború, és ennek milyen hatásai lesznek a kőolaj árán keresztül a világpiaci folyamatok alakulására.

Irán a béke feltételéül szabta az iráni vagyon külföldön történt befagyasztásának a feloldását, a térségbeli amerikai katonai bázisok bezárását, azt, hogy a kereskedelem a jövőben ne amerikai dollárban folyjék, és az Iránnal szembeni valamennyi szankció feloldását. Ezen követelések amerikai elfogadásának a valószínűsége gyakorlatilag nulla.

Trump elnök történelmi jelentőségű kínai útját, amelynek dátuma március 31. és április 2. között lett volna, lemondta, részint mivel otthon akar tartózkodni az iráni háború ­miatt, részint mivel Kína nem fogadta el azt az amerikai követelést, hogy vegyen részt Irán ellen a Hormuzi-szoros iráni blokádjának a felszámolásában.

Reza Pahlavi, a korábbi iráni sah azonos nevű fia bejelentette, hogy készen áll a hatalom átvételére a háború után Iránban. Az, hogy nincsen társadalmi bázisa az országon belül, arról nem beszélt. Arról sem, hogy mi lenne a programja és azt hogyan akarja végrehajtani. Időközben támadás érte Irán legnagyobb atomerőművét, a bushehri erőművet. Katasztrófára szerencsére nem került sor.

A háború egyik érdekessége, hogy Ukrajna bejelentkezett a térség kicsi, de rendkívül gazdag miniállamainál, hogy szívesen küldene katonai tanácsadókat az iráni drónok elhárítására, mivel ebben óriásiak a tapasztalatai. 

Amerika eleve elutasította az ukrán ajánlatokat, míg Kijev közölte, hogy az átadott információkért cserébe az Oroszországgal szembeni szankciók megnövelését és Ukrajna újjáépítésében aktív szerepet vár el az általa megsegített államoktól.

A török köztársaság rendkívül aktív államfője, Recep Tayyip Erdogan elítélte az amerikai–izraeli támadást Iránnal szemben. Erdogan rendszeresen konzultál az iráni vezetőkkel. Ankara legfontosabb ellenségének a térségben Izraelt tartja.

Eltelt egy újabb hét. A két nagy háborúban, az orosz–ukránban és az irániban nem jutottunk közelebb a megoldáshoz.

A szerző biztonságpolitikai szakértő

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.