Az SPD mindenhol úgy ragad a CDU nadrágjához, mint az útszéli bogáncs. Lerázni sem tudják, sőt nem is merik, mert nincs olyan karakterstabil, merész politikusuk, aki fel merne állni és kimondaná, hogy most már elég legyen a kerékkötő baloldalból, az ország érdekében fel kellene hagyni az egész német gazdaságot káoszba juttató, a szavazók által már mindenhol elutasított szélsőbalos ideológia életben tartásával.
Le kell rombolni az úgynevezett tűzfalat, amellyel az AfD-t kívül rekesztik a politikai döntéshozatalok asztalától.
Sőt még arra sem hajlandók, hogy elfogadják az AfD szövetségi szinten már tavaly elhangzott ajánlatát, hogy ők hajlandók lennének egy CDU-s kisebbségi kormányt is tolerálni, így megnyitni az utat a német gazdaság konzervatív politikai elképzelések szerinti újraélesztése felé.
De amíg az összes választási ígéretét megszegő Friedrich Merz kancellár – akit egy nemrégiben hozott bírósági ítélet alapján nyugodtan Pinokkiónak is lehet nevezni – mereven elzárkózik az AfD-vel való bármilyen együttműködéstől, addig egyetlen tartományban sem lehet konzervatív változásról álmodni.
Az ébredés és a józan ész győzelmének esélye a következő tartományi választások eredményétől függ, mert ha Szász-Anhaltban a most már 40 százalékos népszerűségnek örvendő AfD még hozzányer négy-öt százalékot, akkor nélkülük nem lehet majd kormányt alakítani, mi több, az egyedüli kormányzás is lehetséges lehet. Ezenkívül még Mecklenburg–Elő-Pomerániában és Berlinben lesz az AfD-nek lehetősége arra, hogy előretörjön. Ezekben a tartományokban a jelenlegi mérések 34 és 17 százalékos szavazati arányt mutatnak.
