Az említett háttéranyag megléte ráadásul nem elhallgatást bizonyít, hiszen a tárca maga rögzítette az árrést. Az a körülmény pedig, hogy 2020 végén – a tomboló járvány közepette, a folyamatos szállítási kapcsolat fenntartása mellett – ne indítsanak azonnal pert, valóban vezetői mérlegelés tárgya volt, de erre bármilyen – polgári, pláne büntető – jogi felelősséget megállapítani, abban a helyzetben az alábbiak szerint is erősen kétséges.

Az uniós lépték

Az Európai Számvevőszék szerint a Bizottság 2020 augusztusa és 2021 novembere között 11 szerződést kötött nyolc gyártóval: akár 4,6 milliárd adag vakcinára – opciókkal együtt –, közel 71 milliárd eurós várható költséggel.  A Pfizer–ţBioNTech harmadik szerződése, 2021 májusában, 900 millió biztos plusz 900 millió opciós adagról szólt; ebből 1,1 milliárd lett kötött rendelés. A korábbi uniós Pfizer-ár 15,5 euró volt adagonként; a harmadik szerződésnél a nyilvánosságra került adatok szerint 19,5. Ez az egy ügylet több tízmilliárd euró.

A magyar 300 milliárd forint 2020-as árfolyamon, kb. 351 forint/euró mellett nagyjából 850 millió euró. A hat cégnél közölt 13,5-15,5 milliárd forint kb. 38-44 millió euró. A vállalkozás 384 ezer dolláros különbözete 115-130 millió forint. Az uniós vakcinapazarlás önmagában a teljes magyar lélegeztetőkeret négy-ötszöröse, a vitatott hatcéges különbözetnek a százszorosa körüli.

Egy főre vetítve: a külügy 16 863 gépe 9,8 millió lakosra jutott; országosan kb. 19 ezer. Az uniós szerződéses keret 447 millió emberre — opciókkal — akár tíz adagnyi is lehetett; a lehívott mennyiség ettől kisebb. A kidobott 215 millió adag így is több, mint húsz teljes magyar lakosságnyi oltás.

A harmadik Pfizer-szerződést nem nyílt árverésen kötötték. A New York Times 2021-ben megírta: Ursula von der Leyen szöveges üzenetekben tárgyalt Albert Bourla Pfizer-vezérigazgatóval. A Bizottság később azt mondta, az SMS-ek „efemer” jellegűek, és nem találhatók. Az uniós Törvényszék 2024. július 17-én az Auken (T-689/21) és Courtois (T-761/21) ügyekben megállapította: a Bizottság nem adott kellően széles hozzáférést a vakcinaszerződésekhez. Elmarasztaló büntetőítélet von der Leyenről nincs. A Törvényszék a szerződéseket nem semmisítette meg. A magyar háttéranyag legalább papírra került.

A magyar büntetőjog: szándék, kár, kockázat

A Btk. 376. §-a szerinti hűtlen kezelés csak szándékosan valósítható meg. A Kúria Bfv.I.346/2016. számú határozata elválasztja ezt a Btk. 377. §-a szerinti hanyag kezeléstől: ha a kötelességszegés szándékos is, de a vagyoni hátrányra a tudat csak gondatlanságként terjed ki, a cselekmény nem hűtlen, hanem hanyag kezelés. 

A kormányzati eljárás szempontjából a legerősebb magyar precedens a BH 2015.B.13. (EH 2015.04.B13.). Eszerint a szokásos kockázatvállalást meghaladóan eljáró vagyonkezelő bűnössége nem állapítható meg hűtlen kezelésben, ha szándéka arra irányul, hogy a kockázatos intézkedéssel a megbízó számára kedvezőbb helyzetet teremtsen, és az ehhez szükséges körülményeket kellő körültekintéssel vette figyelembe. 

A vagyoni hátrány ettől még felmerülhet. A büntetőjogban ez úgy értelmezendő, hogy mennyivel lett kevesebb az állam vagyona, és mi maradt el. Az ügy szempontjából perdöntő jelentőséggel nem a számháború fog bírni. A döntő az, hogy a tartalék politikai döntés volt: legyen eszköz, ha a szállítmányok egy része elakad. A Kúria Bfv.I.346/2016. és a BH 2015.B.13. szerint hűtlen kezeléshez az kell, hogy a döntéshozó ne csak drágán vegyen, hanem szándékosan károsítsa a rábízott vagyont. A megbízó ellátását célzó, a szállítási kockázatra tekintettel vállalt tartalék nem ez.

Politikai döntésből fakadó kár a hatásos bírói gyakorlat figyelembe vételével — hogy utólag kiderül: kevesebb gép is elég lett volna, vagy a közvetítő sokat keresett egy működő szállítmányon — messze nem minden esetben alapoz meg büntetőjogi felelősséget. Ebben az esetben is inkább költségvetési vitának és esetlegesen polgári jogi kárigénynek van helye meglátásom szerint.

Az uniós jog, amely a magyar eljárást is igazolta 

A 2014/24/EU közbeszerzési irányelv 32. cikk (2) bekezdés c) pontja lehetővé teszi a tárgyalásos eljárást előzetes közzététel nélkül, ha előre nem látható események miatti rendkívüli sürgősség miatt a rendes határidők nem tarthatók. A Bizottság 2020. április 1-jei iránymutatása („swift and smart solutions”) erre buzdította a tagállamokat: nincs kötelező hirdetmény, nincs minimális ajánlattevői létszám. 

Az iránymutatás hivatkozik a Bíróság C-275/08. (Bizottság kontra Németország) és C-352/12. (Consiglio Nazionale degli Ingegneri) ügyeire: a kivétel szűken értelmezendő, a feltételeknek együttesen kell fennállniuk, a sürgősség nem lehet az ajánlatkérőnek felróható. A járvány pont az a tényállás, amelyre a 32. cikket írták. A WHO 2020. március 11-én hirdette ki a világjárványt; az exporttilalmak és a légi kapacitás összeomlása nem a magyar külügy késlekedéséből eredt.

Megjegyzendő, hogy az Egyesült Államokban a PREP Act és a Defense Production Act tágította a felelősség alóli mentesítést és a gyorsított beszerzést. A londoni High Court a „VIP sávot” az egyenlő bánásmód szempontjából vizsgálta, és használhatatlan köpenyeknél visszafizetést rendelt el. A határ ott is a hamis vagy használhatatlan teljesítés, nem a puszta árrés egy leszállított árura.

Amit 2020-ban a nagy beszerzők csináltak

2020-ban a nagy nyugati beszerzők — az Egyesült Államok, a brit kabinet, a német tartományok, az Európai Bizottság — tartalékot képeztek. 

A hiánytól féltek, nem a maradéktól. 

A magyar tartalékképzés – 8000 helyett 16-17 ezer külügyi gép, országosan kb. 19 ezer, plusz kétmillió teszt – ebbe a mintába tartozik. Szijjártó Péter tárcája diplomáciai úton hozta be azt, amit a rendes piac nem adott. Ez volt a feladata.

A késve közzétett szerződéseket, a közvetítői árrést, a raktári készletet és az utólagos ártárgyalás elmaradását vizsgálni lehet. Ellenőrizni lehet. Polgári peres úton érvényesíteni is. A 2020-as háttéranyag ezt rögzítette.

A mérleg, ami inkább tiszás bosszút sejtet

A feljegyzést lehet úgy olvasni, mintha a tárca tudott volna, és semmit sem tett volna. A dokumentum azt mutatja: tudták, leírták, és 2020-ban – még tartó járványban – nem bontották fel a szállítói láncot egy 384 ezer dolláros tételért. Sem pénzben, sem mennyiségben nem ez a tétel a járvány európai mérlege.

Magyarország: 300 milliárd forint lélegeztető, 9,6 milliárd teszt, hat cégnél 13,5-15,5 milliárd forintos kimutatott árrés. Európai Unió: 71 milliárd eurós szerződésállomány, akár 4,6 milliárd adagos keret, legalább 215 millió kidobott oltás, 4 milliárd eurós veszteség, a harmadik Pfizer-szerződés SMS-ben előkészített tárgyalása. A Törvényszék a Bizottságot dokumentum hozzáférésben marasztalta el; a szerződéseket hatályukban hagyta.

Aki 2026-ban ítélkezik 2020 márciusa fölött, annak ugyanazzal a „vonalzóval” kell mérnie Budapestet és Brüsszelt. A 2014/24/EU irányelv 32. cikke, a Bizottság 2020. április 1-jei iránymutatása, a 2020/521 rendelet, a BH 2015.B.13. és a Kúria Bfv.I.346/2016. együtt azt mondják: a Fidesz-kormány sürgősségi beszerzése, tartalékképzése és a szállítási kockázat beárazása a korabeli uniós jog és a magyar büntetőjogi gyakorlat szerint volt kezelhető.

Ami 2026-ban új, az nem a szám. A szám 2020 óta ismert. Új az, hogy a Tisza a válság idején hozott tartalékképzést – ugyanazt a típusú döntést, amelyet Brüsszel milliárdos adagszámban, SMS-ben előkészített szerződéssel is meghozott – utólag koncepciós jelleggel büntetőüggyé kívánja emelni, Brüsszel cinkos támogatása és hallgatása mellett.