A legitim Vitézi Rend él és előre tekint

Legénd községben június 5-én avatják fel a Vitézi Rend százéves fennállására és a trianoni diktátumra emlékeztető első emlékművet.

A legéndi Centenáriumi Emlékmű, amelyet 2021. június 5-én avat fel a Vitézi Rend
Fotó: Badó Ildikó

A Vitézi Rend első – zárt körű − vitézavatására éppen száz éve, 1921. május 22-én, vasárnap került sor a budai királyi várkápolnában. Az avatási ünnepség előtt a kormányzó a Mátyás-teremben kihallgatáson fogadta az első telekadományban részesített huszonnégy Arany Vitézségi Érmes vitézt, akik szintén részt vettek a zárt körű vitézavatáson, de ekkor még nem lettek felavatva. Magáról az avatásról Angelovics Helga írta Vitéz avatások a két világháború között 1921–1938 című tanulmányában (Első Század, XIII. évf. 1. 2014. tavasz):

„A kormányzó jobb oldalán egy testőr állt a nemzeti hadsereg zászlajával, a baloldalon pedig Gyarmathy János tábori lelkész, aki az eskü szövegét olvasta fel, melyet a törzskapitányok [a Vitézi Szék fentebb felsorolt nyolc tagja] – akik az oltárral szemben sorakoztak fel egy vonalban – esküre emelve kezüket, hangos szóval utána mondtak. […] Ezt követően a vitézek főkapitány-helyettese rövid beszéd kíséretében feltűzte vitéz nagybányai Horthy Miklós zubbonyára a vitézi jelvényt, majd a törzskapitányok járultak a kormányzó elé, aki sorban felékesítette mindegyikőjük mellét a vitézi jelvénnyel.”

Az 1940-es évekre a vitézek tiszti és legénységi taglétszáma (körülbelül egyharmad–kétharmad arányban) meghaladta a tizenötezret, a várományosoké a nyolcezret. A Vitézi Rendet a II. világháború utáni kommunista rendszer megszüntette, de a nyugati magyar emigráció továbbra is igyekezett életben tartani. A rend első főkapitánya, vitéz nagybányai Horthy Miklós 1957-ben elhunyt. A második főkapitány, a nádori ágból származó vitéz Habsburg-Lotharingiai József Ágost királyi herceg 1962-ben elérte, hogy a Lovagrendek Nemzetközi Bizottsága (I.C.O.C.) elismerje a Vitézi Rendet, amelynek jelenlegi főkapitánya vitéz József Károly királyi herceg.

A Vitézi Rend mai szerepével, történelmi küldetésével kapcsolatban érdemes hangsúlyozni, hogy ennek a nagy múltú szerveződésnek van létjogosultsága. A rend tevékenységének nem az az értelme, hogy a tagjai magyar ruhákban, vitézi jelvénnyel a mellükön parádéznak − bár ez része a hagyományőrzésnek −, hanem mindenekelőtt az, hogy életben tartják a nemzet védelmével, megtartásával kapcsolatos hazafias szellemiséget. Erre a mai időkben egyre nagyobb szükségünk van.

A magyar nemzetet ma nem veszélyezteti katonai fenyegetés. Az igazi veszélyt azok jelentik, akik sokkal kifinomultabb eszközökkel fenyegetik a magyarság nemzeti létét, keresztény hagyományait. Fegyvertáruk része a balliberális média, azok a globális tájékoztatási, hírközlési, szórakoztatási eszközök, amelyek főként a fiatalok tudatát próbálják befolyásolni annak érdekében, hogy minél jobban eltávolodjanak nemzetüktől, családjuktól, keresztény hagyományaiktól. Ez sokkal nagyobb veszély, mint az, amikor az ellenség nyíltan, fegyverrel támad. Azzal szemben ugyanis a fegyverforgatáshoz szokott magyar – akiben még él a sokat emlegetett magyar virtus − eredményesen tud fellépni.

A mai vitézi magatartás mozgatórugója a hazaszeretet és az egészséges nemzettudat, amely a tagokat képessé teszi a munkára, s arra, hogy a szellemi csatározások során bátran kiállhassanak a nézeteik mellett.

A legitim rend a Nógrád megyei Legénd községben saját erőből megépítette a Vitézi Rend százéves fennállására és a trianoni diktátumra emlékeztető első emlékművet, amelynek június 5-én lesz az ünnepélyes avatása. Ez az emlékmű a Vitézi Rend továbbélésének, lelki erejének is a szimbóluma. Mert a küzdelemnek nincs vége. Tudjuk, hogy lehet győzni és el is lehet bukni. Aki azonban lélekben erős, annak van esélye a győzelemre.

A szerző író, újságíró

A borítóképen: Horthy Miklós kormányzó, főkapitány vitézzé avatja fiát, Istvánt, 1922-ben. A Pesti Hírlap Képes Melléklete. Forrás: Wikipédia.