A legitim Vitézi Rend él és előre tekint

Legénd községben június 5-én avatják fel a Vitézi Rend százéves fennállására és a trianoni diktátumra emlékeztető első emlékművet.

Nemrég az M5 tévécsatorna Ez itt a kérdés műsorának vendége volt Szakály Sándor egyetemi tanár, Széchenyi-díjas történész, a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatója, Berniczei-Roykó Ádám orvos, a legitim Vitézi Rend főkapitány-helyettese, valamint e sorok írója. A műsor a Vitézi Rend fennállásának, illetve az első vitézavatásnak a századik évfordulója kapcsán foglalkozott a rend történetével, mai jelentőségével. A Horváth Szilárd által vezetett beszélgetés során az a kérdés is felmerült, hogy mi szükség van ma a Vitézi Rendre, amely 1920 és 1944 között élte fénykorát.

A Vitézi Rend létrehozásának gondolata egykor összefüggött azzal, hogy a vitézi tetteket Magyarország királyai nemességgel és földbirtokkal jutalmazták, viszont 1918 után, a király nélküli országban megszűnt a nemességadományozás lehetősége. A Vitézi Rend főként ennek az űrnek a betöltésére jött létre 1920-ban, és persze azért is, hogy életben tartsa azt a szellemiséget, amely a magyarokat ősidők óta képessé tette hazájuk megvédésére.

Az Országos Vitézi Szék – Horthy Miklós kormányzó elnökletével – 1920. szeptember 25-én, a budai királyi várpalota Mátyás-termében tartotta első ülését. E napon írta alá a kormányzó, gróf Teleki Pál miniszterelnök ellenjegyzésével a Vitézi Szék tagjainak kinevezését. A kormányzó „legmagasabb kézirata” kijelölte a Vitézi Szék vezérkarát, és utalt annak feladataira. Tátrai Szilárd A Vitézi Rend első évtizedének története című tanulmányában (Hadtörténelmi közlemények 110. évf. 1. sz. 1997) idézett a dokumentumból:

„A magyar királyi miniszterelnök előterjesztésére szandai Sréter István tábornokot, magyar királyi honvédelmi minisztert, Nagy Pál altábornagyot, semjénfalvi Siménfalvy Tihamér nyugalmazott vezérkari testületbeli ezredest, tapolylucskai és kükemezei Bánó Kálmán alezredest, bilkei Lipcsey Márton őrnagyot, sepsibaczoni Toókos Gyula szolgálatonkívüli viszonybeli vezérkari testületbeli őrnagyot, Igmándy-Hegyessy Géza testőrőrnagyot és Magasházy László századost, első szárnysegédet, a Budapesten székelő »Vitézi Szék« tagjaivá kinevezem.”

A legéndi Centenáriumi Emlékmű, amelyet 2021. június 5-én avat fel a Vitézi Rend
Fotó: Badó Ildikó

A Vitézi Rend első – zárt körű − vitézavatására éppen száz éve, 1921. május 22-én, vasárnap került sor a budai királyi várkápolnában. Az avatási ünnepség előtt a kormányzó a Mátyás-teremben kihallgatáson fogadta az első telekadományban részesített huszonnégy Arany Vitézségi Érmes vitézt, akik szintén részt vettek a zárt körű vitézavatáson, de ekkor még nem lettek felavatva. Magáról az avatásról Angelovics Helga írta Vitéz avatások a két világháború között 1921–1938 című tanulmányában (Első Század, XIII. évf. 1. 2014. tavasz):

„A kormányzó jobb oldalán egy testőr állt a nemzeti hadsereg zászlajával, a baloldalon pedig Gyarmathy János tábori lelkész, aki az eskü szövegét olvasta fel, melyet a törzskapitányok [a Vitézi Szék fentebb felsorolt nyolc tagja] – akik az oltárral szemben sorakoztak fel egy vonalban – esküre emelve kezüket, hangos szóval utána mondtak. […] Ezt követően a vitézek főkapitány-helyettese rövid beszéd kíséretében feltűzte vitéz nagybányai Horthy Miklós zubbonyára a vitézi jelvényt, majd a törzskapitányok járultak a kormányzó elé, aki sorban felékesítette mindegyikőjük mellét a vitézi jelvénnyel.”

Az 1940-es évekre a vitézek tiszti és legénységi taglétszáma (körülbelül egyharmad–kétharmad arányban) meghaladta a tizenötezret, a várományosoké a nyolcezret. A Vitézi Rendet a II. világháború utáni kommunista rendszer megszüntette, de a nyugati magyar emigráció továbbra is igyekezett életben tartani. A rend első főkapitánya, vitéz nagybányai Horthy Miklós 1957-ben elhunyt. A második főkapitány, a nádori ágból származó vitéz Habsburg-Lotharingiai József Ágost királyi herceg 1962-ben elérte, hogy a Lovagrendek Nemzetközi Bizottsága (I.C.O.C.) elismerje a Vitézi Rendet, amelynek jelenlegi főkapitánya vitéz József Károly királyi herceg.

A Vitézi Rend mai szerepével, történelmi küldetésével kapcsolatban érdemes hangsúlyozni, hogy ennek a nagy múltú szerveződésnek van létjogosultsága. A rend tevékenységének nem az az értelme, hogy a tagjai magyar ruhákban, vitézi jelvénnyel a mellükön parádéznak − bár ez része a hagyományőrzésnek −, hanem mindenekelőtt az, hogy életben tartják a nemzet védelmével, megtartásával kapcsolatos hazafias szellemiséget. Erre a mai időkben egyre nagyobb szükségünk van.

A magyar nemzetet ma nem veszélyezteti katonai fenyegetés. Az igazi veszélyt azok jelentik, akik sokkal kifinomultabb eszközökkel fenyegetik a magyarság nemzeti létét, keresztény hagyományait. Fegyvertáruk része a balliberális média, azok a globális tájékoztatási, hírközlési, szórakoztatási eszközök, amelyek főként a fiatalok tudatát próbálják befolyásolni annak érdekében, hogy minél jobban eltávolodjanak nemzetüktől, családjuktól, keresztény hagyományaiktól. Ez sokkal nagyobb veszély, mint az, amikor az ellenség nyíltan, fegyverrel támad. Azzal szemben ugyanis a fegyverforgatáshoz szokott magyar – akiben még él a sokat emlegetett magyar virtus − eredményesen tud fellépni.

A mai vitézi magatartás mozgatórugója a hazaszeretet és az egészséges nemzettudat, amely a tagokat képessé teszi a munkára, s arra, hogy a szellemi csatározások során bátran kiállhassanak a nézeteik mellett.

A legitim rend a Nógrád megyei Legénd községben saját erőből megépítette a Vitézi Rend százéves fennállására és a trianoni diktátumra emlékeztető első emlékművet, amelynek június 5-én lesz az ünnepélyes avatása. Ez az emlékmű a Vitézi Rend továbbélésének, lelki erejének is a szimbóluma. Mert a küzdelemnek nincs vége. Tudjuk, hogy lehet győzni és el is lehet bukni. Aki azonban lélekben erős, annak van esélye a győzelemre.

A szerző író, újságíró

A borítóképen: Horthy Miklós kormányzó, főkapitány vitézzé avatja fiát, Istvánt, 1922-ben. A Pesti Hírlap Képes Melléklete. Forrás: Wikipédia.