A magyar családok és a környezetvédelem

Olyan helyettesítő termékekkel ismerkedünk meg, amelyek nemcsak környezetbarát technológiák, de jobbak is.

Ugyan a tudósok évtizedek óta figyelmeztetnek a környezeti terhelés, a természeti erőforrások túlzott kihasználásának hatásaira, a médiafelületeket elárasztják a klímaváltozásról szóló hírek és egyre népszerűbbek a műanyagmentes hónapokat hirdető kampányok is (jelenleg épp műanyagmentes július van!), lássuk be, túl sok eredményt még nem tudott felmutatni az emberiség a Föld megmentéséért vívott harcban.

Egy világjárvány kellett ahhoz, hogy rácsodálkozzunk, ha leállnak a gyárak és ritkul a közlekedés, akkor tisztul a levegő és még az állatok is birtokba veszik élőhelyeinket. Kiderült, végszükség esetén minden szereplő képes radikális lépéseket tenni gazdasági érdekei rovására. Ez a szükséghelyzet ugyan most egy emberéleteket veszélyeztető járvány volt, és nem a bolygó lakhatatlanná válása – a korlátozó döntéseknek pedig súlyos áruk van –, de mindenképpen tanulságos, hogy az átlagemberek képesek fegyelmezetten viselkedni és szokásaikon változtatni, ha kell. Persze valószínű, hogy a járvány lecsengésével a termelés is fokozódik majd a gazdasági károk enyhítése érdekében, és az emberek is bepótolják elmaradt utazásaikat, ha újra megtehetik, mégis reménykeltő volt látni, működik a szlogen: „együtt sikerülhet”.

A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) által most márciusban végzett reprezentatív felmérésből kiderül, hogy a magyarok túlnyomó többségét (85 százalék) foglalkoztatja a környezetvédelem kérdése és súlyosnak tartják a Földet érintő környezetvédelmi problémát. Sőt mi több, a kutatásban részt vevők háromnegyede környezettudatosnak tartja magát, és ebben a szellemben nevelik gyermekeiket is. A többség (58 százalék) személyes felelősséget érez a környezet romlása miatt (bár elsősorban a gyárakat, üzemeket, a közlekedést, valamint a multinacionális cégeket teszik felelőssé) és szinte mindenki egyetért azzal, hogy a klímaváltozás gyermekeink jövőjét fenyegeti, de emiatt nem keseregni kell, hanem tenni ellene. Például akár néhány fa elültetésével. Honfitársaink tisztában vannak a környezetünket fenyegető veszélyekkel és tenni is hajlandók ellenük, elsősorban gyermekeik jövője miatt.

Fontos, hogy ehhez ösztönzést és támogatást kapjanak a magyar családok. A kormány februárban jelentette be a Klíma- és természetvédelmi akciótervet, amely olyan konkrét intézkedéseket tartalmaz, mint az illegális hulladéklerakók felszámolása, az egyszer használatos műanyagok forgalmazásának betiltása, a multinacionális cégek környezetbarát technológia használatára való kötelezése, a naperőművek kapacitásának bővítése, az olcsó elektromos ­autók használatának támogatása, illetve hogy minden újszülött után tíz fát ültetnek.

Ezekkel a törekvésekkel egybecseng, hogy az említett kutatás tanulsága szerint leginkább a hulladék növekvő mennyisége és annak nem megfelelő kezelése zavarja az embereket, ezt követi a levegőszennyezés és a klímaváltozás, majd a vízszennyezés. Legégetőbb problémának az egyszer használatos műanyagok nagy mennyiségét és a vállalati károsanyag-kibocsátást tartják a válaszadók. E tekintetben mérföldkőhöz értünk, hiszen az Országgyűlés július 3-án fogadta el azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében 2021. július 1-jétől betiltják számos egyszer használatos műanyag eszköz (például fültisztító pálcikák, szívószálak, műanyag tányérok és evőeszközök) forgalomba hozatalát. A hazai műanyagtörvény az uniós előírásokon túl kiterjed a műanyag zacskókra is: részben tiltja, illetve szigorúan adóztatja azokat.

Az elmúlt tíz évben számos fenntarthatósági támogatást tett elérhetővé a kormány a magyar családok és a települések számára. Az alaptörvényben is szerepel: „A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége.”

2010 óta működik a fenntartható fejlődés bizottsága, amely a környezetvédelem, a természetvédelem, a klímapolitika és a megújuló energia kérdéseivel foglalkozik. A megújuló energia vonatkozásában magánszemélyeknek számos pályázati lehetőség elérhető, ezek célja a szükséges források biztosítása a lakóépületek energiahatékonyságának, valamint a lakóépületekhez kapcsolódó megújuló energiaforrás alkalmazásának növelése. A magyar kormány emellett 33 milliárd forinttal támogatja a kis- és középvállalkozások megújuló energiatermelését. Az is figyelemre méltó továbbá, hogy egyre több város érdeklődik az okosváros és városfejlesztési projektek iránt. Ezek a fejlesztések mind a fenntartható környezet vonatkozásában születnek és valósulnak meg.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium megfogalmazása szerint a klímasemleges gazdaságra való átállás költségeit elsősorban a klímarongálókkal, a nagyvállalatokkal kell megfizettetni, az alkalmazkodásnak pedig úgy kell megtörténnie, hogy a magyar családok által fizetett energia- és élelmiszerárak emiatt ne növekedjenek. Cserébe talán nem olyan megterhelő a mindennapokba beépíteni a környezettudatosság alapelveit: a tudatos vásárlást, az újrahasznosítást, az újrafelhasználást, a szelektív hulladékgyűjtést, és a komposztálást. A fogyasztói szokásokban hamarosan úgyis komoly változások állnak be, ha nem pakolhatjuk egyszer használatos nejlonzacskóba a hétvégi bevásárlást és végleg búcsút mondunk azoknak a műanyag dobozoknak, amikben a rendelt ételt csomagolták nekünk a karantén alatt. Ezzel együtt piacot teremtünk az újrahasznosítható innovációknak, és a kormányzati támogatásnak köszönhetően olyan helyettesítő termékekkel ismerkedünk meg, amelyek nemcsak környezetbarát technológiák, de jobbak is.

A szerző elemzési vezető, KINCS