Könnyfakasztó érveléssel rukkolt elő a főtanácsnok

Az EU bizottsága még 2018-ban támadta meg az uniós bíróság előtt a külföldről támogatott civil szervezetek átláthatóságáról szóló magyar törvényt.

Fotó: Reuters

A főtanácsnok a külföldről származó támogatások nyújtását mint az „ideológiai hozzáállás kifejeződéseit” veszi védelembe, ami azért felvet néhány kérdést. Mikor és milyen adomány esetében merül fel, hogy a tőke mozgatása ideo­lógiai hozzáállás kifejeződése? Mondjuk a Magyar Vöröskereszt, a Magyar Autóklub, esetleg a Rubik Kocka Speedsolving Egyesület részére nyújtott támogatás esetében? Vagy inkább a Soros-féle Budapesti Nyílt Társadalom Intézet Alapítvány, esetleg a Transparency International Magyarország Alapítvány esetében? Mert ezek külföldről támogatott civil szervezetként vannak nyilvántartva közel százharminc más szervezettel együtt. Ezek közül melyikkel összefüggésben vetődhet fel az ideológiai hozzáállás kifejeződésének védelmére vonatkozó igény? Kinek az érdekét szolgálja a főtanácsnoki vélemény indokolása?

Ezzel kapcsolatban érdemes felidézni Halmai Gábornak, a Magyar Soros Alapítvány elnökének az uniós csatlakozásunk idején elmondott szavait: „A statisztika azt mutatja, hogy míg a hazai civil szféra külföldről történő támogatottságának aránya összesen alig haladja meg a hat százalékot, addig az úgynevezett demokráciaszolgáltatást végző, tehát emberi jogi, polgárjogi stb. szervezetek külföldi támogatottsági függősége 74 százalék. De még egyszer: nem a rászorultságuk indokolja a további támogatásukat – hisz ilyen szervezet rengeteg van a hazai civil szektorban –, hanem a demokrácia feletti őrködésben játszott nagyon fontos szerepük.”

Vagyis a demokráciaszolgáltatást (!) nyújtó szervezetek körében igaz jellemző módon az a megközelítés, mely szerint a szponzorációjuk valójában nem rászorultság miatti támogatás, hanem a külföldi adományozónak a demokratikusan megválasztott hatalom befolyásolására irányuló ideológiai hozzáállását akár a választói akarattal szemben is érvényesítő finanszírozás. Campos Sánchez-Bordona úr érvelése ennek a finanszírozásnak a feltétlen jogvédelmére irányul.

A főtanácsnok valamilyen, a magyar nemzeti környezettel ellentétes ideológiai hozzáállás megóvásáért száll síkra. Ezzel akarva-akaratlanul éppen az általa támadott magyar törvény szükségességét erősíti meg, hiszen az azt létrehívó jogalkotási akarat pont azon alapult, hogy a nyilvánosság kontrollja alá helyezze az olyan ideológiák érvényesítését, amelyek a hazai civil szervezetek, NGO-k tevékenységének külföldi finanszírozásán keresztül a magyar nemzetbiztonságot és szuverenitást kezdik ki.

Az Európai Unió jelenlegi állapotának látványos bizonyítéka lesz mind jogi, mind politikai szempontból, ha például Soros György és hálózata ideológiai profiljának kitakarása nagyobb jogvédelmet kap, mint egy tagállam polgárainak a nemzeti szuverenitás és biztonság megőrzéséhez fűződő joga.

A szerző ügyvéd, Európa-jogi szakjogász