Szegény Niedermüller Péter!

Szegény Niedermüller Péter, Erzsébetváros DK-s polgármestere, csalódott és elkeseredett.

Fotó: Marjai János Forrás: MTI

Borka-Szász képviselő úr azonban nem elégedett meg ennyivel, hanem úgy döntött, egyszerűsíti az üzleti modellt. Feleslegesnek ítélte meg a pénz utaztatását a közszférán belül, vagyis az önkormányzattól a köztulajdonban álló áramszolgáltatóhoz, és áramfogyasztásánál az üzleti életben jól ismert „összevezetés” módszeréhez folyamodott: senki ne fizessen senkinek, vezessék össze a számlákat, a nap végén úgyis az adófizetőket terheli az önkormányzat kiadása és az áramszolgáltató elmaradt bevétele is, minek fölöslegesen adminisztrálgatni az áramfogyasztást, sokkal egyszerűbb okosba megoldani. És megoldotta. Magyarul: lopta az áramot. Amitől szegény Niedermüller Péter egyből fuldokolni kezdett. Merthogy ő még olyannal nem találkozott, hogy a DK-ban korrumpálódnának, lopnának, hazudnának, és az egyéni érdekeket és az egyéni hasznot a közösség érdeke és a közösség haszna elé helyeznék.

Sajnálom Niedermüller Pétert, mert míg a munkatársa lop, csal és hazudik, addig ő csakis a közösséget szolgálja, és egészen mostanáig meg volt arról győződve, hogy ellenzéki oldalon – és különösen a DK-n belül – mindenki így tesz. Az más kérdés, hogy ha a fehér, heteroszexuális, keresztény férfiakat (és nőket), akiket ő deklaráltan nem szolgál, kivesszük ebből a közösségből, akkor még a mindenféle mássággal gazdagon megajándékozott Erzsébetvárosban is csak egy elég soványka – habár rendkívül színes – közösség marad, akit Niedermüller Péter szolgálhat, de hát az is csak egy közösség, amit szolgálni kell.

Sajnálom Niedermüller Pétert, mert a jelek szerint nem tudja, hogy pártelnöke úgy szerezte a vagyonát, hogy az államtól bagóért megvett egy gyárat, amihez az anyósa biztosított kedvezményes kamatozású állami hitelt. Piaci ár alatti vásárlás az államtól, piaci ár alatti kamatozású állami hitelből. Bravó!

Sajnálom Niedermüller Pétert, mert a jelek szerint nem tudja, hogy pártelnöke úgy jutott a balatonöszödi kormányüdülő tulajdonjogához, hogy pont annyiért lízingelte azt, amennyiért aztán az állam visszabérelte tőle. És hogy úgy vásárolt ingatlanokat a Belvárosban, hogy előtte a saját cége készített – messze ár alatti – értékbecslést ezekről az ingatlanokról. És sajnálom Niedermüller Pétert, mert a jelek szerint nem hallott a sukorói telekpanamáról és abban Gyurcsány Ferenc szerepéről.

Sajnálom Niedermüller Pétert, mert a jelek szerint nem tudja, hogy a ház, amelyben pártjának EP-képviselője lakik, és amelyet férjével közösen tulajdonol, jutalomként került a családhoz, amiért a nagypapa olyan profi módon leszervezte több tucat ártatlan ember kivégzését. És a jelek szerint azt sem tudja Niedermüller Péter, hogy ehhez a házat előbb el kellett venni az azt tulajdonló zsidó családtól, és hogy a ház elvételét és a zsidó család utcára tételét nem a nyilasok, hanem a kommunisták – az MSZP és a DK elődei – hajtották végre, természetesen kizárólag a közösség érdekeinek szem előtt tartásával.

Sajnálom Niedermüller Péter, mert a jelek szerint nem hallott arról a mozimutyiról, amelyet párttársa, Bedő Kata, Újpest alpolgármestere momentumos főnökével, Déri Tiborral közösen hozott tető alá a IV. kerületben, kifejezetten erre a célra létrehozott gazdasági társasággal, előre leszervezett beszerzéssel, és a Tanú című filmbe illő jelenettel (a nyertes már az ajánlat beadásakor tudta és nyilvánosságra is hozta a későbbi eredményt).

Sajnálom Niedermüller Pétert, mert a jelek szerint nem tudja, hogy pártjának tagja, Gréczy Zsolt olyan módon gondolta szolgálni a közösséget, hogy perverz és undorító képeket küldözgetett magáról ismeretlen hölgyeknek.

Sajnálom Niedermüller Pétert, mert a jelek szerint nem tudja, hogy koalíciós partnerei, a szocialisták, Kispesten kedélyes kokain-parti keretében tájékoztatták a közvéleményt, hogy mennyit osztanak vissza maguknak a kerületi építési beruházásokból. És valószínűleg az sem jutott Niedermüller Péter tudomására, hogy ezekből a visszaosztott pénzekből nemcsak kokainra, hanem spanyolországi tengerparti üdülőre is futotta.

De igazán akkor fogom sajnálni Niedermüller Pétert, ha a baloldal véletlenül megnyeri a választásokat (ne legyenek illúzióink, sajnos bekövetkezhet ilyen helyzet), és a kicsinyes baloldali mutyik, valamint a nagyban űzött baloldali gazemberségek egységes rendszerré fognak összeállni. Amikor erre szegény Niedermüller Péter ráébred, akkor lesz csak igazán csalódott és elkeseredett, és akkor fog csak igazán levegő után kapkodni, olyannyira, hogy minden bizonnyal légzéstámogatásra lesz szüksége. Ha szerencséje van, az új, baloldali kormány addigra még nem kótyavetyéli el az Orbán-kormány által beszerzett összes lélegeztetőgépet, és neki is fog jutni egy.

A szerző közgazdász