A külügyi tárca nagykövet-cseréi
A külügyi tárca vezetése a tervek szerint idén még négy nagykövetet rendel haza a szokásos négyéves külszolgálat lejárta előtt – értesült csütörtökön diplomáciai, nagykövetségi forrásokból az MTI.
A négy misszióvezető közül a 70. évét betöltött Katona Tamás varsói nagykövetet, aki 2000 ősze óta van állomáshelyén, életkora miatt – összhangban a köztisztviselői törvénnyel – már az előző külügyi vezetés berendelte, ám Kovács László külügyminiszter december 31-ig meghosszabbította az Antall-kormány egykori államtitkárának kiküldetését.
Őszre rendelte be a külügyi vezetés Jávorszky Béla tallinni nagykövetet, aki három éve képviseli Magyarországot Észtországban. A diplomata 1990 és 1994 között Helsinkiben volt misszióvezető.
Katona Tamáshoz hasonlóan ez év végével rendelte be a külügyi vezetés Pordány László pretoriai nagykövetet, aki 1999 februárja óta dolgozik Dél-Afrikában.
Boros Miklós pozsonyi nagykövet – aki 1999 óta misszióvezető – is megkapta a berendelésről szóló értesítést; ő első beosztottként 1996 óta dolgozik a szlovákiai magyar külképviseleten.
Gál Gáspár Tamás tripoli nagykövetet – aki szintén 1999 óta tölti be ezt a posztot – is berendelték, ő június végén már hazatért állomáshelyéről.
Tóth Tamás külügyi szóvivő az MTI érdeklődésére utalt arra, hogy további hat külképviselet-vezetői poszton lesz még váltás, illetve ezt megelőzően külügyi bizottsági meghallgatás az ősszel.
Ezen állomáshelyek közül Bernből Schmitt Pált hívták haza idő előtt, Végh Ferenc törökországi nagykövet pedig még tavaly áprilisban szenvedett súlyos autóbalesetet, és távollétében az ankarai külképviselet első beosztottja mint ideiglenes ügyvivő vezeti a missziót.
Váltás lesz Madridban – Varga Koritár Pál már ötödik éve nagykövet -, Kairóban és Moszkvában is, ahonnan még az előző külügyi vezetés rendelte be Keskeny Ernőt.
A kormányváltás óta előterjesztett kilenc nagykövetjelölt kinevezését támogatta az Országgyűlés Külügyi Bizottsága.
A külügyi szóvivő elmondása szerint idén már nem várható új külképviselet nyitása és bezárása sem.
Emlékeztetett arra, hogy a Magyar Állandó Értekezleten szóba került a lendvai (Szlovénia) főkonzulátus megnyitásának ügye, ám Bársony András politikai államtitkár akkor azt mondta: nem áll rendelkezésre a pénzügyi keret a misszió idei megnyitására.
Az 1995-ben takarékossági okokból bezárt limai (Peru) magyar nagykövetség – amelynek ünnepélyes újranyitása szeptemberben lesz – már március óta üzemel, egyelőre kis apparátussal.
– Jelenleg 76 ország 100 városában összesen 74 magyar nagykövetség, 21 főkonzulátus, illetve hat városban egyéb képviselet és iroda működik – közölte Tóth Tamás.
Az MTI más forrásból úgy tudja, hogy a Külügyminisztérium ingatlangazdálkodási koncepciójában – amely hamarosan a kormány elé kerül – szerepel a párizsi magyar nagykövetség ügye is. Eszerint egy új hivatali épületben vonnák össze a jelenleg szétszórt öt funkciót: így egy épületbe kerülne a nagykövetség, a konzuli hivatal, a Magyar Intézet, a Magyar Ház, valamint az OECD-képviselet.
A párizsi magyar nagykövetség épületét a közelmúltban hazatért misszióvezető, Kékessy Dezső kérésére alakították át nagyköveti rezidenciává. A nagykövetség jelenleg ideiglenesen a Magyar Házban működik.
Gál Zoltán a Medgyessy-bizottság előtt
Gál Zoltán volt megbízott belügyminiszternek hivatali ideje alatt nem volt tudomása arról, hogy Medgyessy Péter kormányfő korábban kapcsolatban állt a titkosszolgálatokkal.
A szocialista politikus erről egy kérdésre válaszolva beszélt a miniszterelnök titkosszolgálati múltját vizsgáló parlamenti bizottság csütörtöki ülésén; nem érkezett meg a testülethez a titoktartás alóli felmentése, ezért azt kérte, hogy nyílt ülésen hallgassák meg.
Emlékeztetett arra, hogy 1990. február 1-je és május 22-e között államtitkárként vezette a Belügyminisztériumot, így – mint mondta – információi erre a rövid időre korlátozódnak és tartalmilag is korlátozottak.
Arra a felvetésre reagálva, hogy esetleg köze volt a III/III-as iratok megsemmisítéséhez, azt mondta, ezeket 1990 januárjában zár alá vette az ügyészség, így eleve nem lett volna lehetősége a hozzáférésre.
Gál Zoltán ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy különbség van az iratmegsemmisítés és a selejtezés között. Azt javasolta a képviselőknek, hogy a témában tájékozódjanak Pallagi Ferenc volt belügyminiszter-helyettes peréből, akit felmentettek egy ilyen ügyben.
A szocialista politikus arra nem tudott válaszolni, hogy mennyire teljes a mai iratállomány, mert – mint jelezte – nem járt a „trezorban”. Hozzátette: a III-as főcsoportfőnökség iratairól azoknál a minisztereknél kellene érdeklődni, „akik sokat jártak ott”.
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy 1990-ben létrejött egy bizottság, amelynek az állambiztonsági szervek átszervezésének lebonyolítása volt a feladata; mint hozzáfűzte, ennek következtében került a kémelhárítás és a hírszerzés közvetlenül a Minisztertanács elnökének irányítása alá.
Úgy emlékezett: a testületben részt vett a Belügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium képviselője is, a bizottságot pedig a Minisztertanács elnöke, Németh Miklós irányította.
Gál Zoltán kitért arra, hogy a III-as főcsoportfőnökség működéséről, illetve az szt-tisztek tevékenységéről nem tud részleteket, erről nincsenek információi.
Elmondása szerint akkor szerzett tudomást Medgyessy Péter titkosszolgálati múltjáról, amikor 2001 tavaszán a politikus az MSZP országos választmányának egyik ülésén „mindent elmondott erről, amit a törvényi szabályozás miatt elmondhatott”.
Csiha Judit szocialista bizottsági tag ezzel kapcsolatban azt mondta: Medgyessy Péter az országos választmány ülésén kijelentette, hogy nem volt ügynök, hanem az ország gazdasági érdekeit védte.
Gál Zoltán visszautasította az ellenzéki képviselőknek azon kérdéseit, amelyek az MSZP belügyeire vonatkoztak.
Beszélt arról is, hogy a vizsgálóbizottság létrehozásakor született határozatban feltett kilenc kérdés egyikére sem tud válaszolni.
A szocialista politikus örömét fejezte ki, hogy négy év után megalakult az első vizsgálóbizottság, és úgy fogalmazott, reméli, hogy a testület korrekt módon, tisztességesen jár el tevékenysége során.
Gál J. Zoltán a diplomata útlevelekről
A Külügyminisztérium felkérte a Miniszterelnöki Hivatalt, hogy nyilatkozzon: fenn kívánja-e tartani azoknak a személyeknek a diplomata útlevelét, akiknek Orbán Viktor adományozta az úti okmányt.
– Tucatnál több név szerepel a Külügyminisztérium listáján – közölte az MTI érdeklődésére csütörtökön Gál J. Zoltán, annak kapcsán, hogy sajtóhírek szerint Simicska Lajos volt APEH-elnök is rendelkezik diplomata útlevéllel.
A kormányszóvivő kifejtette: a miniszterelnöknek joga van arra, hogy diplomata útleveleket biztosítson személyes megbízottai számára.
– Ez akkor jogszerű, ha olyan személyek kapnak diplomata útlevelet, akik rendszeresen kísérik a miniszterelnököt külföldi útjaira. Ők lehetnek a kormányfő tanácsadói, vagy olyanok, akik tisztségükből adódóan több hivatalos utat tesznek – fűzte hozzá.
Gál J. Zoltán elmondta: a listán szerepel számos olyan személy, aki – a szóvivő szavai szerint – jogosan rendelkezik diplomata útlevéllel, mint például több volt államtitkár, Boross Péter volt miniszterelnök és az előző miniszterelnök volt sajtótitkára.
Hozzátette, hogy esetükben – mivel megbízatásuk lejárt – az új kormány nem kívánja fenntartani ezt a jogosultságot.
Az MTI értesülése szerint a listán szerepel még Schmidt Mária, a Terror Házának igazgatója, Schwajda György, a Nemzeti Színház volt igazgatója, valamint az előző miniszterelnök titkárnője és Jakab János is, akivel kapcsolatban Gál J. Zoltán azt elmondta: a Miniszterelnöki Hivatal is vizsgálja, milyen tisztséget töltött be, de a MeH munkatársai úgy emlékeznek, hogy ő volt Orbán Viktor edzője.
– Esetében meglehetősen érdekes, hogy milyen okból kaphatott diplomata útlevelet – jegyezte meg a szóvivő, hozzátéve, hogy az új kormány nyilvánvalóan nem kívánja Jakab János jogosultságát fenntartani.
Gál J. Zoltán elmondta, hogy várhatóan a jövő héten befejeződik az ügyben a vizsgálat a Miniszterelnöki Hivatalban, és ezt követően Kiss Elemér kancelláriaminiszter hivatalos levélben válaszol a Külügyminisztérium kérésére.
Folytatódnak a meghallgatások
A Medgyessy Péter miniszterelnök titkosszolgálati múltját vizsgáló bizottság csütörtöki ülésén meghallgatott politikusok egyike sem tudott arról, hogy a kormányfő korábban kémelhárító tevékenységet folytatott.
Így nyilatkozott Gál Zoltán, a Németh-kormány megbízott belügyminisztere, Katona Béla, a Horn-kabinet, valamint Gálszécsy András és Füzessy Tibor, az Antall-kormány titkosszolgálatokat felügyelő minisztere is a vizsgálóbizottság előtt.
Balogh László, a testület MDF-es elnöke az ülés kezdetén bejelentette, hogy a tervezett hét meghallgatás közül csak hármat tudnak megtartani, mert az 1978 és 1990 közötti III-as Főcsoportfőnökség-vezetők, Földesi Jenő, Harangozó Szilveszter, illetve Pallagi Ferenc, valamint Katona Béla engedélye a titoktartási kötelezettség feloldására nem érkezett meg.
Az ellenzéki politikusok ezért a belügyminisztert hibáztatták, a kormánypártiak szerint azonban Lamperth Mónika helyett a Nemzetbiztonsági Hivatal vezetője tudja ezeket az engedélyeket kiadni.
Később Balogh László módosította korábbi kijelentését, mivel kiderült, hogy az egyik borítékban – amely az ülés kezdetekor a Miniszterelnöki Hivatalból érkezett – benne volt Katona Béla felmentése is, de ezt akkor nem vették észre.
Ezt követően hosszan vitáztak a bizottság tagjai arról, hogy nyilvános vagy zárt ülésen hallgassák-e meg a meghívottakat.
Az ellenzéki képviselők a nyilvánosság fontosságát hangsúlyozták, a kormánypártiak szerint viszont erről egyértelműen rendelkezik a házszabály, ráadásul a titokgazda is csak zárt ülésre adta meg a feloldást. Végül a testületben nem kapott többséget a nyilvános ülést szorgalmazó javaslat.
Katona Béla volt szocialista titokminiszter – miután kijött a zárt ülésről – újságírók előtt elmondta, az ülésen megkérdezték tőle, hogy minisztersége idején tudomása volt-e Medgyessy Péter, illetve a titkosszolgálatok kapcsolatáról, amire ő nemmel felelt. Hozzátette: az alatt a 10 hónap alatt, amíg betöltötte a posztot, „nem a múlttal foglalkoztak, hanem a jövőt építették”.
Katona Béla úgy vélekedett, hogy az általa elmondottak nem indokolták a zárt ülést.
Gál Zoltán (MSZP) volt megbízott belügyminiszter által elmondottakból az derült ki: hivatali ideje alatt nem volt tudomása arról, hogy Medgyessy Péter kormányfő korábban kapcsolatban állt a titkosszolgálatokkal.
A másodikként meghallgatott szocialista politikus – akinek ugyan nem érkezett meg a titoktartás alóli felmentése, de kérte, hogy nyílt ülésen hallgassák meg – erről egy kérdésre válaszolva beszélt a miniszterelnök titkosszolgálati múltját vizsgáló parlamenti bizottság csütörtöki ülésén.
Emlékeztetett arra, hogy 1990. február 1-je és május 22-e között államtitkárként vezette a Belügyminisztériumot, így – mint mondta – információi erre a rövid időre korlátozódnak és tartalmilag is korlátozottak.
Arra a felvetésre reagálva, hogy esetleg köze volt a III/III-as iratok megsemmisítéséhez, azt mondta, ezeket 1990 januárjában zár alá vette az ügyészség, így eleve nem lett volna lehetősége a hozzáférésre.
Elmondása szerint akkor szerzett tudomást Medgyessy Péter titkosszolgálati múltjáról, amikor 2001 tavaszán a politikus az MSZP országos választmányának egyik ülésén „mindent elmondott erről, amit a törvényi szabályozás miatt elmondhatott”.
Gálszécsy András, az Antall-kormány egykori minisztere újságírók előtt úgy nyilatkozott: nem tudott Medgyessy Péter kémelhárító múltjáról, de véleménye szerint a mostani titkosszolgálatoknak is nagy szükségük lenne a kormányfőhöz hasonló „több nyelven beszélő, jól felkészült szakemberekre”, és reméli, sokan vannak is ilyenek.
Füzessy Tibor – aki szintén az Antall-kormány idején volt titokminiszter – azt mondta: ő sem tudott a miniszterelnök titkosszolgálati múltjáról.
Beszámolt arról, hogy a testületnek jelezte: a rendszerváltozás után átalakult titkosszolgálatokhoz nem kerültek át a szigorúan titkos tisztekre vonatkozó adatok.
– Ez nem jelenti azt, hogy nem fordulhatott elő ilyesmi, de teljesen valószerűtlennek tartom – közölte a volt miniszter.
Álláspontja szerint az 1990 utáni titokminiszterektől nem tud meg olyan adatokat a bizottság, amilyenekre kíváncsi lehet.
A vizsgálóbizottság pénteken Kónya Imre korábbi belügyminiszter, Kiss Elemér jelenlegi kancelláriaminiszter és Somogyi Tamás, a Nemzetbiztonsági Hivatal egyik korábbi vezetőjének meghallgatását tervezi.
Boros Imre a “múltvizsgáló” bizottságról és Mécs Imre reagálása
Boros Imre (MDF) országgyűlési képviselő szerint semmifajta legitimitása nincs a Mécs Imre szabad demokrata képviselő vezette állambiztonsági múltat vizsgáló parlamenti bizottságnak.
Boros Imre mindezt egy csütörtöki lakossági fórumon jelentette ki a Bács-Kiskun megyei Solton.
A politikus szerint a bizottság tevékenysége arra lesz jó, hogy vélt, fellelt, valós és hamis iratok alapján különböző közéleti személyiségeket megbélyegezzenek.
Boros Imre aggályosnak tartotta a Medgyessy Péter múltját vizsgáló bizottság megalakulása kapcsán a volt miniszterek részéről elhangzott nyilatkozatokat, amelyek szerint nem tudtak a miniszterelnök szigorúan titkos tiszti múltjáról.
A politikus aggályosnak tartotta a történeti hivatal bejelentését is, miszerint erre utaló iratokat egyáltalán nem találtak.
– Ezzel szemben a parlamentben az érintett az ország színe előtt bevallotta, hogy 1978-tól 1982-ig szt-tiszt volt, ami azt jelenti, hogy neki egy egész hálózat jelentett – mutatott rá Boros Imre.
A politikus szerint ezen az alapon feltehető a kérdés: kinek az iratai maradtak meg?
– Okkal és joggal feltételezzük, mert tudunk róla, hogy 1989-ben behatolások történtek ezekbe az irattárakba, hogy ezek a behatolások jórészt megszervezettek voltak – állította az országgyűlési képviselő.
Mint hozzáfűzte: „ezek után a spekulációra hagyatkozva azt lehet mondani, hogy a Gál Zoltán vezette belügyi brigádok megsemmisítették azokat az iratokat, amelyek a szocialista körökben szerepre készülő politikusokat kompromittálhatták volna”.
Boros Imre szerint köztudott, hogy az akkori ellenzéki SZDSZ-es csapat is behatolt Kőszeg Ferenc vezetésével, „ők pedig kiszedték azokat az iratokat, amelyek pártjuk prominenseit terhelték volna”.
Mécs Imréről szólva a volt miniszter úgy vélekedett: minden tisztelete ellenére, amelyet az 1956-os forradalomban vállalt szerepéért halálra ítélt és meghurcolt politikus iránt érez, majdnem elképzelhetetlennek tartja – főként a Pokorni-ügy fényében – „hogy nem vették őt dresszírozás alá, és kvázi nem készítették fel egy SZDSZ-es szereplésre a későbbiek során”.
Véleménye szerint ezek alapján kétséges a bizottság legitimitása.
– Ez ellen az eljárás ellen valószínűleg tiltakoznia kell minden jóérzésű embernek és a megállapításaikat, ha lesznek, azt hiszem, nem szabad komolyan venni – fűzte hozzá Boros Imre.
Mécs Imre szabad demokrata képviselő, az állambiztonsági múltat vizsgáló parlamenti vizsgálóbizottság elnöke szerint az általa vezetett testületnek nincsen magasabb szintű legitimációra szüksége, mint az Országgyűlés.
Az SZDSZ-es politikus az MTI-nek adott csütörtöki nyilatkozatában Boros Imre azon kijelentésére reagált, amelyben az MDF-es képviselő megkérdőjelezte a vizsgálóbizottság legitimitását. Mécs Imre emlékeztetett arra, hogy a testület létrehozásáról a parlament egyhangúan szavazott.
– Az Országgyűlés a testületet arra kötelezte, hogy gyűjtsön össze adatokat a volt kormánytagok állambiztonsági tevékenységére vonatkozóan, ezt a feladatot a bizottság végre is fogja hajtani – hangsúlyozta a szabad demokrata politikus. Mécs Imre az MDF-es képviselő állításait logikátlannak és hamisnak nevezte, és visszautasította azokat.
Gál Zoltán szocialista parlamenti képviselő elmondta: egyik képviselőnek sincs alapja arra, hogy egy országgyűlési vizsgálóbizottság legitimitását megkérdőjelezze, különösen akkor nem, amikor négy év óta először jön létre ilyen testület.
Az MSZP-s képviselő feltételezése szerint Boros Imre a tisztázás szándékát kívánja megkérdőjelezni úgy, hogy közben megalapozatlan kritikával kívánja elterelni a közvélemény figyelmét. – Egy megoldás van, ez pedig az ügyek tisztázása – jelentette ki Gál Zoltán.
autós hír
A rendőrök is alig hitték el, hogy mennyivel száguldott egy autó Békásmegyeren
