Behívatta a budapesti szlovák nagykövetet Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a szlovák állampolgárságától megfosztott Boldoghy Olivér ügyében; a tárca a találkozóról délután ad ki közleményt – tájékoztatta az MTI-t kedden Tóth József külügyi sajtófőnök. A szlovák belügyminisztérium megvonta Boldoghy Olivér révkomáromi vállalkozótól szlovák állampolgárságát, miután nyáron felvette a magyart. Az Egy jobb Komáromért polgári társulás aktivistája a Bumm.sk hírportálon korábban közölte: megkapta a pozsonyi belügyminisztérium levelét, amelyben tájékoztatták, hogy törölték a szlovák állampolgárok jegyzékéből, és ezzel bejelentett lakhely nélküli személlyé vált. Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke korábban azt mondta az EU felelőssége megkerülhetetlen az ügyben. A magyar kormány felháborodással értesült Boldoghy Olivér esetéről – áll Semjén Zsolt és Répás Zsuzsa sajtóközleményében.
Németh Zsolt államtitkár az Országgyűlés külügyi bizottságának keddi ülésén elmondta, az elmúlt években gyengültek a Latin-Amerikával fenntartott kapcsolatok: az együttműködés ad hoc jellegűvé vált, és a kereskedelmi forgalom alacsony szinten stagnál. Hozzátette, a régióban a magyar diplomáciai jelenlét rendkívül „beszűkült”, mindössze négy nagykövetség jut a térség 33 országára. Pedig a 600 millió lakosú Latin-Amerikában mélyreható politikai és gazdasági átalakulás ment végbe az utóbbi évtizedben, és a régió egy, „a délkelet-ázsiaihoz hasonló fejlődési lehetőséget hordozó útra lépett” – fogalmazott. Megjegyezte, a gazdasági válság ellenére Latin-Amerikában tavaly 6 százalékos volt a GDP-növekedés, és idén is 4 százalék fölé várják.
Hangsúlyozta: a térségben szigorú makrogazdasági politikával kordában tartják az inflációt. A középréteg gyorsan, látványosan szélesedik, ami komoly belső keresletnövekedést jelent – mutatott rá. Mint kifejtette, a kapcsolatok intenzívebbé tételére a Külügyminisztérium kezdeményezi, hogy 2012 márciusában fórumot rendezzenek a magyar és a latin-amerikai diplomaták és üzletemberek párbeszédének előmozdítására. Az eseményt kulturális és tudományos rendezvények is kísérnék – fűzte hozzá.
Szimbolikus lehet a Sao Paoló-i főkonzulátus újranyitása
Az államtitkár szerint szükséges lenne a magyar diplomáciai jelenlét erősítése a térségben, ebből a szempontból szimbolikus jelentőségű lehet a Sao Paoló-i főkonzulátus újranyitása. Németh Zsolt kitért arra is, hogy Brazíliában, Argentínában, Uruguayban és Venezuelában jelentős a magyar diaszpóra, és ezeken az országokon túl Chilével, Kolumbiával, Peruval és Mexikóval is elmélyült kapcsolatokat építhet ki Magyarország. Emlékeztetett, a régióban Brazília, Argentína és Mexikó is a G20-csoport tagja. Brazília egyre befolyásosabb világpolitikai tényezővé válik, míg Argentína hatalmas élelmiszer-termelő kapacitása és édesvízkészlete miatt fontos – mondta. Beszámolt róla, hogy Latin-Amerikában Mexikó Magyarország első számú kereskedelmi partnere.
Balla Mihály (Fidesz), a bizottság elnökének kérdésére az államtitkár elmondta, az elmúlt húsz évben nem fordítottak elég figyelmet a diaszpórában rejlő lehetőségekre, ezen változtathat most a Magyar Diaszpóra Tanács. Gyöngyösi Márton (Jobbik), a bizottság alelnöke Tóásó Előd ügyéről érdeklődött. Németh Zsolt közölte, „minden szinten ellátják a konzuli védelmét”. A napokban egy előkészítő tárgyalást tartottak az ügyben, ezt követően megkezdődhet az esküdtszék megalakítása – tette hozzá.
Támogatták az altábornagy kinevezését
Az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága keddi ülésén – a szocialisták tartózkodása mellett – támogatta Kovács József kinevezését a Katonai Felderítő Hivatal élére. Az altábornagy jelenleg a honvédség Összhaderőnemi Parancsnokságát vezeti. Kovács József bizottsági meghallgatásán a törvényesség biztosítását és a szakmai alázatot nevezte legfontosabb feladatának. Az altábornagy elmondta: az átszervezés és a több mint kétszáz embert érintő elbocsátások után is meg akarják tartani a szolgálatok színvonalát. A párhuzamos területek összevonása nem érinti a hírszerzést és az elhárítást – tette hozzá.
Hende Csaba honvédelmi miniszter a bizottsági meghallgatáson bejelentette, hogy a Katonai Felderítő Hivatal jelenlegi főigazgatója nyugállományba vonul, míg a Katonai Biztonsági Hivatal főigazgatója az Összhaderőnemi Parancsnokság új parancsnoka lesz. A tárcavezető hozzátette, Kovács József már számos poszton bizonyította katonai vezetői képességeit. A katonai titkosszolgálatokat 2012 januárjától Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat elnevezéssel vonják össze. Kovács József altábornagy kinevezését ezért Hende Csaba honvédelmi miniszter az átmeneti időszakra javasolta a Katonai Felderítő Hivatal élére. A szaktárca vezetője a két szervezet integrációjának katonai feladataival is Kovács Józsefet bízta meg.
Kovács József altábornagy harminc évvel ezelőtt lett katona, 1985-től pedig már a honvédség tisztje volt. A 48 éves tábornok, aki civilben gépészmérnök, tüzérként szolgált az elmúlt évtizedekben. Kovács József egyebek mellett elvégezte a Kossuth Lajos Katonai Főiskolát és a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemet is. Angolul és oroszul beszél. 2009-ben az Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnokhelyettese, 2010-ben parancsnoka lett.