Az Országos Választási Bizottság 2011. szeptember 1-jén az LMP tizenhat népszavazási kérdéséből tízet hitelesített. Az OVB többek közt zöld utat adott a 18 éves korig tartó tankötelezettségről, a legfeljebb száznapos próbaidőről, a százszázalékos hétvégi bérpótlékról és a 270 napig tartó munkanélküli-segélyről szóló kérdéseknek. Az LMP megkezdheti az aláírásgyűjtést arról is, hogy kötelező legyen megindokolni a rendes és a rendkívüli felmondást is, illetve a felmondási idő legalább 30 nap legyen, és erre az időre a munkavállalónak az átlagfizetése járjon.
Ezt követően idén január 11-én öt kérdést engedélyezett az OVB, míg elutasította egy, a bérpótlékkal kapcsolatos – az Alkotmánybíróságról visszaküldött – LMP-s kérdés hitelesítését. További négy, a munkaviszonnyal kapcsolatos LMP-s kérdést is elutasított az OVB. Az egyikkel kapcsolatban egyértelműségi probléma merült fel, míg a másik három elutasításánál arra hivatkoztak, hogy azonos tárgyban korábban már hitelesítettek népszavazási kezdeményezéseket.
Több mint 100 milliárdos döntés
Az esetleges sikeres népszavazás kapcsán érdemes megnézni, hogy egyes döntések milyen hatást gyakorolnának a költségvetésre, mennyivel nőnének a kiadások, és esetleg milyen bevételekre lehetne számítani. A még tavaly zöld utat kapó, munkanélküli segélyt érintő kérdés kapcsán fontos emlékeztetni arra, hogy a járandóság 90 napra csökkentéséből a költségvetés 42,9 milliárd forintos megtakarítással számol.
Az idén hitelesített kérdések az öregségi és korkedvezményes nyugdíjakra vonatkoztak. A Széll Kálmán-terv a nyugdíjakra vonatkozóan 93 milliárd forintos megtakarítást tervezett idénre. Érdemes azt is megnézni, hogy míg 2011-ben öregségi nyugdíjakra 1964, addig 2012-ben 1816 milliárd forintot szán az állam. A munkanélküliségi támogatások esetében a tavalyi 221 milliárdról 181 milliárd forintra csökkentek a vállalások.
A számok alapján jól látható, hogy egy érvényes és eredményes népszavazás esetén a költségvetésnek több tíz-, de lehet, hogy százmilliárd forintos átcsoportosításra lenne szüksége. A jelenlegi szűk mozgásteret adó gazdasági helyzetben, amelyben a kormány első számú célkitűzése, hogy a GDP-arányos államháztartási hiányt 3 százalék alatt tartsa, mindenképpen rontaná hazánk fölzárkózási esélyeit az „igenek” győzelme.
Szanyi aktivistákat is küldene
Sokan fölvetették azt is, hogy az LMP jelenlegi szervezettségét tekintve nem biztos, hogy képesek lennének 200 ezer érvényes aláírást összegyűjteni. Erre utalhat Karácsony Gergely nyilatkozata a HVG-nek, hogy adott esetben a frakcióvezetés helyett „legszívesebben a referendum sikeréért dolgoznék”.
Az MNO-nak a frakcióvezető-helyettes arról beszélt, informálisan fölvették a kapcsolatot azokkal a szakmai szervezetekkel, amelyek érintettek lehetnek ezekben a kérdésekben. Ellenzéki pártokkal nem vették föl a kapcsolatot az aláírásgyűjtés kapcsán, de ha mások is beszállnak a gyűjtésbe, azt nem utasítják el, de ez az LMP akciója – hangsúlyozta a képviselő. Szanyi Tibor nem tud arról, hogy megkeresték volna őket a zöldek, de „természetesen” akár aktivistákkal is segítenék őket, ha ezt kérik tőlük.

Meghalt a kisfiú, akit agyevő amőba támadott meg a párkányi fürdőben