A tárcavezető a Magyar Nemzeti Múzeumban az embermentő tevékenységéről ismert egykori svéd diplomata, Raoul Wallenberg születésének 100. évfordulója alkalmából szervezett programsorozat keddi megnyitóján azt mondta, Wallenberg és több más, hozzá hasonló tevékenységet végző „hétköznapi ember” az életét kockáztatva mentette meg közeli és távoli ismerőseit, ismeretleneket. „Sajnos nem voltak elegen” – tette hozzá.
Úgy fogalmazott, „a vészkorszak idején a magyar állam megmérettetett, és könnyűnek találtatott”. „Nem tudta megvédeni állampolgárait”, elpusztításukhoz – igaz, megszállás alatt – segítséget nyújtott – mondta. Hozzátette: ez az egész nemzet tragédiája. A miniszter hangsúlyozta: Wallenberg a kiállásával bizonyította, hogy „lehetséges embernek maradni az embertelenségben”. Véleménye szerint Wallenberg azzal, hogy a „diplomataléttel” járó védettséget és kiváltságokat eszközként használta fel tevékenységében, a későbbi korok diplomatáinak nyújtott példát. A tárcavezető szerint a nemzet örökre szakított a 20. század „sötét szellemével”, a múlt feltárása, a tanulságok levonása azonban továbbra is fontos feladat.
Martonyi János hangsúlyozta: Izrael a Világ Igazai között tiszteli az egykori diplomatát, a címmel azokat becsülik meg, akik „a bajban, az igazságtalanságban kiálltak értünk”, az univerzális emberi értékek mellett tettek hitet. Wallenberg élete bizonyítja, hogy a diktatórikus ideológiák természete azonos, hiszen egyik sem tűri az igazságtalanságot – mondta.
Joszi Peled izraeli tárca nélküli miniszter kiemelte: Raoul Wallenberg a saját életét kockáztatta, hogy magyar zsidó emberek tízezreit mentse meg a haláltól. Tevékenységének eredménye egyebek mellett üzleti kapcsolatainak és széles körű kapcsolatrendszereinek volt köszönhető – tette hozzá. Mint mondta, ez az évforduló jelentős, és „ez az ünnepség az embermentők elismerésének egyik jele”. Kitért arra, hogy az ő keresztény „örökbefogadó szülei” is megkapták a holokauszt idején embereket mentőknek járó Világ Igaza kitüntetést. Utalt arra: ő maga nyolc évig arra kényszerült, hogy „identitását rejtse el” Belgiumban; keresztény istentiszteletekre járt nevelőszüleivel.
Szólt arról, hogy minden nap gondol édesapjára, akit Auschwitzban öltek meg a koncentrációs táborban. Megemlítette, hogy előadást tartott a Berlin melletti Wannseeben, ahol a „végső megoldást”, a zsidóság kiirtásának tervét hirdették meg a német náci vezetők 1942-ben. Azért tartott ott előadást, mert meggyőződése, hogy „a holokausztnak mindenhol a világban a közoktatás részének kell lennie” – hangsúlyozta.
Ma dől el a jövő
Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár szerint „ma dől el, hogy milyen lesz a jövő”, ezért fontos az emberi méltóság tiszteletének továbbadása a fiataloknak. Jó példával kell elöl járni, hogy azzal a „saját jövőnkért tegyünk” – mondta. Az államtitkár, aki egyúttal a Wallenberg Emlékbizottság tagja, azt mondta, a demokráciában is szükség van embermentőkre, akik a rászorulókon segítenek. Követendő példát nyújtanak, a saját eszközeikkel küzdenek, de összeköti őket, hogy tisztelik a másikat, csupán csak azért, mert ő is ember – mondta.
Balog Zoltán díjat adott át a középiskolásoknak szervezett városismereti vetélkedő nyerteseinek. A vetélkedő célja az volt, hogy a diákok megismerjék a magyar és zsidó kultúra együttélését, az embermentők tevékenységét.
Az eseményen megjelent mások mellett Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter, Hende Csaba honvédelmi miniszter, Carl Bildt svéd külügyminiszter, Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) ügyvezető igazgatója, Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke, Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija, Huszár Pál, a Magyarországi Református Egyház zsinatának világi elnöke, valamint a diplomáciai testület több tagja.
Az államtitkár rámutatott: Raoul Wallenberg a XX. század kiemelkedő, jelképértékű személyiségei közé tartozik, „a jog és az igazságosság szimbólumává vált”, akinek a Világ Igaza díj kitüntetettjeként emlékfája van Jeruzsálemben, a Jad Vasem Emlékközpontban. Embermentő tevékenysége során a holokauszt idején „atyjává lett több tízezer, mindentől megfosztott embernek” – mondta Németh Zsolt.