A kritikus helyzet belátása és értékelése segíthet az újrakezdésben – nyitotta az előadások sorát a VII. Regionális egészségügyi konferencián dr. Gaál Péter, a Semmelweis Egyetem (SE) EMK igazgatója. A jelenlegi kormányzat szétzilált egészségügyi rendszert kapott. Annak idején kőbaltával estek neki az egészségügynek, most kis ollóval próbálják rendezni a helyzetet. A vizitdíjjal a szocialisták kinyitották Pandora szelencéjét. Ha ez nem lett volna, jobban állnánk az esetleges pluszkiadások terén.
Dr. Gaál Péter elmondta, 2009-ben gyógyító-megelőző ellátásra legalább ötvenmilliárddal kevesebb jutott, és megkezdődött az egészségügyben dolgozók elvándorlása. Az uniós forrásból érkező 400 milliárd forint háromnegyedét már elköltötte az előző kabinet, így az egészségügyi államtitkárság megalakulásakor jóval kisebb összeggel gazdálkodhatott. Az új kormányzat közigazgatási reformja révén átalakította az ÁNTSZ és az OEP struktúráját. A Széll Kálmán-terv komolyan megvágta a gyógyszerkasszát, a rezidensek pedig egyre élénkebben szervezkednek: „ketyeg a humánerőforrás-bomba”. Tavaly ezerkétszáz egészségügyi dolgozó kért külföldi munkavállaláshoz szükséges igazolást. Éppen ezért biztos vagyok benne, hogy 2012 az eddigi legnehezebb év lesz – vélte az igazgató.
Az államtitkárság szinte lehetetlen feladattal előtt áll, hiszen egy húsz évre szóló programot kell megvalósítania úgy, hogy olykor a szinten tartás is nehézséget okoz, tette hozzá. – Az emberierőforrás-krízist azonban át lehet vészelni. A népegészségügyi termékadóhoz jön a nemrég bejelentett 27 milliárd forint, és ott vannak a TÁMOP-források is. Nehéz a feladvány, kevés az idő, de van kiút a válságból – húzta alá dr. Gaál Péter.
A pénzügyi döntéshozókat kell meggyőzni
Elhangzott, a jelenlegi rendszer a hatékonysági tartalékok visszaforgatásával sem tartható fenn. Alaphangon 250 milliárd forint hiányzik az egészségügyből. Az 1990-es büdzsével nominálisan összehasonlítva ennyivel tud kevesebbet költeni az államtitkárság úgy, hogy közben hatalmas technikai fejlődésen esett át az ágazat. A szakember biztosra vette, hogy az egészségügy magánosítás irányába való eltolása nem lenne megoldás, ehelyett a pénzügyi döntéshozóknál kell elérni az áttörést. A sikerhez paradigmaváltó forrásteremtési átalakításra van szükség, mely több lábon áll. A magánforrások terén hazánk dobogós helyen áll az Európai Unióban, ez tehát nem növelhető tovább. Elindult egy értelmes átalakítási folyamat, így a remény tovább él – zárta az igazgató.
Eltűnt a koronagyémánt
Babos János, az EKSZK ügyvezető igazgatója leszögezte: piaci szereplők biztosak benne, hogy nem a 2012-es év lesz a legmélyebb pont, hanem a 2013-as. Az egyik koronagyémánt egyszer csak eltűnt, utalt a Malév-csődre a szakember, viszont hozzátette: közgazdaságtanilag kalkulált dolog történt, amire koncentrálni kell, az az események váratlanul gyors lefolyása. A magyar egészségügy a nemzeti légitársasághoz hasonlóan évtizedes krónikus finanszírozási problémákkal küzd. A diagnózist felállították, de a minden érintett részvételével megtartott konzílium egyelőre elmaradt. Nincs még egyszer tíz éve az ágazatnak, villámgyorsan stabilizálni kell a rendszert, a 44 állami kézbe vett intézmény működését egységesíteni kell – hangsúlyozta az ügyvezető.
Nem biztos, hogy a kis olló elég lesz, több területen inkább éles fejsze kell majd – utalt a korábbi előadásra Babos János.
A tesz-vesz várost kellene felépíteni
Dr. Ivády Vilmos jelezte, a Semmelweis Egyetem folyamatos állami ellenőrzés alatt áll, így ő nem tud majd hozzászólni az átvett intézmények problémáihoz. Az SE gazdasági igazgatója egyfajta tesz-vesz városként, célorientáltan, átláthatóan működtetett rendszerként próbálta elképzelni az egészségügyet. – Úgy látom, hogy a nemrégiben elindított reformok ebbe az irányba haladnak – emelte ki. Az egészségügyi rendszer finanszírozásának mozgástere annak ellenére borzasztó szűkös, hogy 2011-ben javulás volt tapasztalható a kiadási oldalon.
Ez idáig felülről lefelé próbálták építeni az egészségügyet, immár paradigmaváltásra van szükség, vélte a gazdasági igazgató. Az államosítás szükséges, de nem bármi áron, ugyanez igaz a centralizására is. A szakember hetven százalékra becsülte az ágazatban szükséges állami részvételi arányt, melyet az átalakítások révén mára nagyjából sikerült is elérni. Az irány jó, a reformok sebességén viszont lassítani kellene – tette hozzá.
Hol késik a megvalósítás?
Dr. Dózsa Csaba (Miskolci Egyetem) az uniós pályázatok dömpingjéről beszélt. Az országos fejlesztéspolitikai koncepció egyik leglényegesebb pontja a lakosság egészségügyi állapotának javítása volt. Ennek véghezviteléhez a TÁMOP- és a térségi operatív programokból több mint 445 milliárd forintra lehetett pályázni korábban. A szakember sajnálatosnak nevezte, hogy van olyan program, melyet a pályázati időszak hatodik évébe lépve sem sikerült még elindítani. Emberek ezreinek életét lehetett volna megmenteni azzal, hogy a 2007-ben elindított pályázatokat aktívan kihasználja az állam. Ez nem történt meg, az egyik legjelentősebb elmaradás az onkológiai területen történt, emelte fel szavát Dózsa Csaba. „Ebből is látszik, hogy a legkomolyabb probléma ezen a téren továbbra is megvalósítás. Azt javaslom, hogy ugrásra készen várják az intézmények a pályázati lehetőségeket. Minden fillér számít, főleg úgy, hogy itt milliárdokról beszélünk.”
Elhangzott: humánerőforrás-fejlesztésen belül képzési támogatásra több mint 9 milliárd forintra, foglalkoztatásra pedig 6,6 milliárdra lehet pályázni.
Több gyógyszerész kell
A HungaroCare Kft. vezetője a komplex kórházi ellátás problémáit boncolgatta. Dr. Mike László cége többek között a miskolci kórház gyógyszerellátásáért felel. Elmondta: az egészségügyi intézményekben dolgozó 250-300 gyógyszerész nem elegendő, a foglalkoztatottak számát növelni kell. Azt is kiemelte, egységes informatika nélkül a kórházak nem tudnak megfelelően működni. A nemrégiben bevezetett automatizált rendszerben immár pontosan követni lehet a gyógyszerszállítást, és ágyanként, betegekre lebontva megismerhetővé vált az orvosságok mennyisége, fajtái. Ide tartozik az egységes dokumentációs rendszer bevezetése. A hatékonyság növekedésének igazolására rögzítette: az átszervezéseket követően az általuk ellátott intézményekben (Miskolc, Szikszó, Mezőkövesd stb.) 18 millióról 11 millióra csökkentek a gyógyszerbeszerzés költségei.
Ásotthalom
Megint menekülni akart egy embercsempész
A kocsiját hátrahagyva gyalog próbált eltűnni, de nem jutott messzire a 35 éves moldvai sofőr.
