A tanácskozáson a magyar kormány álláspontját képviselő politikus leszögezte: a bizottságnak az említett törvényekről most elfogadott véleménye alapján biztosan nem megalapozott egy monitoringeljárás megindítása Magyarországgal szemben, mert a vizsgált jogszabályok nem szenvednek olyan hiányosságban, ami miatt az Európa Tanácsnak fel kellene lépnie Magyarországon a demokrácia és a jogállamiság érdekében.
Répássy Róbert emlékeztetett arra, hogy folyamatos volt a párbeszéd a Velencei Bizottság és a magyar kormány között, utóbbi szakmai háttérinformációkkal segítette a testület munkáját. A pénteken elfogadott vélemények a három törvényről közlése szerint nagy mértékben egyeznek a kormány álláspontjával is.
Kifejtette: az ügyészségre vonatkozó szabályok közül a legfőbb ügyész mandátumának meghosszabbításával, illetve a legfőbb ügyésznek az illetékestől eltérő bíróságon való vádemelési jogával kapcsolatban fogalmazódott meg kritika. A magyar kormány azzal érvelt, hogy utóbbira az alaptörvény átmeneti rendelkezései addig adnak lehetőséget, amíg erre az ügyek ésszerű időn belül való intézése okot ad. A mandátumhosszabbítás kapcsán pedig azt képviselték: a magyar közjog a 12 éves megbízatást is ismeri. Ugyanakkor jelezte a bizottságnak magyar részről annak megfontolását, hogy a mandátumhosszabbítás – eredménytelen utódválasztás esetén – legfeljebb 3 évre szóljon. Megjegyezte, felvetődhet megoldásként a határozatlan idejű megbízatás is, de ehhez alkotmányt kellene módosítani. Alapvetően ezt a szabályozást demokratikusnak tartja a bizottság – összegezte.
A választójogi törvény kapcsán az államtitkár tájékoztatása szerint szinte minden változást – a parlamenti létszámcsökkentést, az egyfordulós választásra való áttérést, a nemzetiségek képviseletének megoldását – pozitívan fogadott a testület. A Velencei Bizottság ugyanakkor arra hívta fel a kormány figyelmét, hogy az ellenzékkel együttműködve alkossa meg a választási eljárási törvényt ősszel, valamint kérte azt is, hogy a bizottság véleményében megfogalmazott ajánlásokat vegye majd figyelembe ennek a jogszabálynak a megalkotásakor – mondta Répássy Róbert, jelezve: erre ígéretet tett a magyar kormány nevében.
Az Alkotmánybíróságról (Ab) szóló törvényt szavai szerint koherensnek, jól kodifikáltnak tartja a bizottság, amely üdvözölte többek között az actio popularis megszüntetését, illetve azt, hogy az alapvető jogok biztosa – képviselve a hozzá forduló állampolgárokat – kérhet utólagos normakontrollt az Ab-től. Répássy Róbert – mint elmondta – a költségvetési és adóügyekben hozott jogkörkorlátozással kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet: ezekből az ügyekből sincs teljes körűen kizárva a testület, hiszen például emberi méltóság sérelme alapján megsemmisíthet, sőt már semmisített is meg adótörvényt az Ab.
Az államtitkár közölte: több megfontolandó, illetve befogadandó észrevétellel is találkoztak a Velencei Bizottság részéről, ezeket a soron következő törvénymódosításoknál figyelembe fogják venni, soron kívüli jogalkotási feladatok azonban az érintett törvények kapcsán nem állnak a kabinet előtt.
