Lázár János – mint a parlamenti holnapon közzétett írásbeli kérdéséből kiderül – azt kérdezte a miniszterelnöktől: tervezi-e a kormány a Gyulai Húskombinát Zrt. megmentését, a konszolidációjában való tevékeny részvételt, és ha igen, „mikorra várható a folyamat elindulása, ezáltal Békés megyei családok egzisztenciájának, valamint a nemzetünk hírnevét öregbítő hungarikumok megmentése”.
Hivatkozott arra, hogy az elmúlt években tapasztalt világgazdasági válság, „továbbá az ehhez károsan kapcsolódó, 2002 és 2010 közötti pusztító MSZP-s kormányzati politika” hátrányosan érintette Délkelet-Magyarország megyéin kívül az egész országot, a hazai ipar és mezőgazdaság teljesítménye drámaian csökkent, államadósságunk mértéke drasztikusan emelkedett, e káros folyamatok pedig a Gyulai Húskombinátot fokozottan sújtották. „A nehézségek ellenére a társaság új exportpiacokat szerzett, azonban a reményteljes külföldi megrendelésállomány teljesítéséhez megfelelő források, anyagi eszközök szükségesek, amelyek gazdasági válságból következő hiánya következtében a Gyulai Húskombinát likviditási helyzetében drámai viszonyok alakultak ki” – tette hozzá Lázár János, akinek közlése szerint a társaság működése, további tevékenysége rövid időn belül leállhat, csődhelyzetbe kerülhet, amelynek nemkívánatos következménye lehet emberek százainak állásvesztése, magyar családok kilátástalan helyzetbe kerülése, valamint több, nemzetközileg elismert és szeretett hungarikum eltűnése a gasztronómiai csodák világából.
Fazekas válasza
A kormányfőhöz címzett kérdésre válaszoló Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter tudatta, hogy a kilencvenes években végrehajtott élelmiszer-ipari privatizáció eredményeként a százszázalékos magánosítás következtében megszűnt annak a lehetősége, hogy ellátásbiztonsági, hazai termelésvédelmi célból az állam közvetlen eszközökkel is beavatkozhasson a piaci folyamatok működésébe. Ellátásbiztonsági és ágazatpolitikai szempontból további veszélyt jelent, hogy Magyarországon az utóbbi években rendre jelentős élelmiszer-ipari vállalkozásokat zártak, illetve zárnak be csődeljárás keretében vagy a külföldi tulajdonos döntése nyomán – jegyezte meg, hozzátéve: olyan esetek is előfordulnak, hogy a vállalkozást ugyan nem értékesítik vagy zárják be, de gazdasági tevékenysége vegetál, miközben az anyacég a hazai szükségleteket a külföldön működő gyáraiból elégíti ki. A bezárások sorozata, a stagnáló, bizonytalan termelés kedvezőtlen hatással van az alapanyag-termelőkre és általában a magyar agrárgazdaság egészére, hiszen kiszámíthatatlanná teszi, majd végső soron leépíti az élelmiszer-termelő tevékenységet – írta Fazekas Sándor.
„Mivel az élelmiszer-ellátás stratégiai jelentősége, az élelmezés- és piacbiztonság fenntartásának fontossága elvitathatatlan, én is úgy gondolom, hogy szükséges és indokolt megvizsgálni egyes stratégiailag kiemelten fontos területeken, illetve a valamilyen okból nehéz helyzetbe került, de fontos nemzeti ellátási vagy éppen márkavédelmi érdeket szolgáló élelmiszer-ipari vállalatok esetében az állami segítséggel végrehajtott konszolidáció lehetőségét. Ilyen vállalatnak tartjuk a nagy múltú Gyulai Húskombinátot” – olvasható a tárcavezetői válaszban.
Közölte: a vidékfejlesztési tárca vezetése valamennyi olyan államtitkárság szakértőinek bevonásával, akiknek feladatuk, felelősségük van a magyar élelmiszeripar működésében, egy munkabizottság felállítását kezdeményezte, amelybe bevonta az érintett társtárcák munkatársait is. A munkabizottság összeállított egy olyan intézkedéscsomag-tervezetet, amely az élelmiszeripart leginkább sújtó problémák enyhítését szolgálhatja, és amelyet a miniszter megvitatás céljából 2012 februárjában a Versenyképességi Tanács elé terjeszt.
Állami segítség kell
A javasolt intézkedéscsomag részét képezi, hogy „azokat a magyar vállalatokat, amelyek a hazai ellátás biztosításában, a mezőgazdasági termékek felvásárlásában, a foglalkoztatásban játszott szerepük, illetve különleges minőségű termékeik miatt kiemelt fontosságúak, szükség esetén – az EU versenypolitika rendelkezéseinek tiszteletben tartásával – állami segítséggel kell konszolidálni, illetve segíteni kell termelői, illetve feldolgozói tulajdonba kerülését. A támogatásért cserébe az államnak átmenetileg – a támogatás visszafizetéséig – tulajdonosi, irányítási részesedést kell kapnia” – tájékoztatott Fazekas Sándor.
Hozzátette azt is, kezdeményezni kell azoknak a jogszabályoknak a módosítását, amelyek akadályozhatják a konszolidáció, a reorganizáció hatékony, átlátható végrehajtását. Ezzel kapcsolatos feladat a szóba kerülő vállalkozások körének felmérése, megfelelő konstrukciók kialakítása, forrás biztosítása, amelyet az érintett társszervekkel (a nemzetgazdasági és a fejlesztési tárca, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, a Magyar Fejlesztési Bank) együttműködésben kívánnak végrehajtani.
origo.hu
Orbán Viktor: Mi nem fizetünk zsoldot az ukrán hadseregnek
