Folyamatosan figyelmeztettek a Malévval kapcsolatos kockázatokra

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az elmúlt években folyamatosan figyelmeztetett a Malév Zrt. gazdálkodásával kapcsolatos kockázatokra – olvasható az ÁSZ hírportálján.

A Malév-csoport 2600 munkavállalójából 2080-at bocsátanak el csoportos létszámleépítés keretében – mondta elRóna Márta, a légitársaság szóvivője pénteken.

Az ÁSZ a tartósan veszteségesen működő állami tulajdonú gazdasági társaságok gazdálkodásának ellenőrzéséről szóló, 2006-os jelentésében felhívta a figyelmet a Malév működési kockázataira. Már ekkor megállapította, hogy az állami kezesség vagy garancia esetleges igénybevételét illetően kockázatosnak tekinthető a Malév hitelállománya, ami 2004-ben 32,4 milliárd forint volt. A számvevők megállapítása szerint eredménytelenek voltak a Malévnak nyújtott támogatások, s a légitársaság további működtetése a jelentős mértékű támogatás, tulajdonosi kölcsön, az államilag garantált hitelfelvétel ellenére jelentős kockázatot jelent. A Malév költségcsökkentő és takarékossági intézkedései rendre eredménytelenek voltak, a központi költségvetési támogatások a csődhelyzet elkerülését szolgálták. Ezen a jelentésen túl a privatizációk és az állami vagyonkezelés éves rendszerességgel elkészített ellenőrzése során is folyamatosan elemezték a számvevők a Malév helyzetét.

A privatizáció előkészítése során az ÁSZ feltárta, hogy az ÁPV Zrt. a Malév privatizációjának előkészítésére a közbeszerzési törvénytől eltérő szerződést kötött a korábbi sikertelen privatizációs folyamatokban is részt vevő jogi irodával. A jelentésben felhívták a figyelmet arra, hogy a Malév privatizációs eljárásának megkezdéséig nem rendeződött a Budapest Airport (BA) Rt. és a Malév Zrt. között a 2005. év végén kötött megállapodás. A 2006-os privatizációs pályázatra beérkezett hét ajánlat közül három ajánlattevővel indult meg a privatizációs eljárás tárgyalási szakasza. Egyetlen ajánlat sem rendelkezett olyan banki garanciákkal, amelyek megfeleltek volna a pályázati kiírásban foglaltaknak – állapította meg korábban az ÁSZ.

A vállalt feltételeket csak részben teljesítette a vevő

A hiánypótlások beérkezését követően az AirBridge Zrt.-vel indultak meg a végső adásvételi tárgyalások, mivel az eljárásban részt vevő többi ajánlattevő a tárgyalásos szakaszban nem tudta az ajánlatát megfelelő banki biztosítékokkal alátámasztani – emlékeztet az ÁSZ hírportálján közzétett anyag. Az AirBridge Zrt. a versenyfeltételek között az eredetihez képest jelentősen javította ajánlatát, amelynek eredményeként 2007 márciusában 200 millió forintért értékesítették a magyar nemzeti légitársaságot. A privatizációval viszont nem teljesült teljes körűen a magánosítással elérni kívánt cél: az alacsony értékesítési ár ellenére az állami garanciás hitelek nem rendeződtek, a szerződésben vállalt feltételeket pedig csak részben teljesítette a vevő (az orosz Borisz Abramovics kisebbségi tulajdonában lévő AirBridge Zrt.).

Az ÁSZ közlése szerint az értékesítési szempontok közül igen lényeges állami garanciavállalásos hitelek törlesztésére vonatkozó ajánlatok közül egyik sem felelt meg a kiírásban szereplő elvárásoknak. A privatizáció után elsősorban a hitelek miatti állami kezesség beváltása jelentett fenyegetést. Az ÁSZ rámutatott, hogy a privatizációs tárgyalási szakaszban egy technikai társaságon, a Malév Vagyonkezelő Kft.-n keresztül a Malév Zrt. hiteleit kiszervezték. Olyan társaságot hoztak létre, amelynek sem apparátusa, sem szakmai hozzáértése nem volt a kiszervezett feladatok ellátására.

A számvevők szerint a technikai társaság bevonása a privatizációs eljárásba tovább rontotta az átláthatóságot, és többletkiadásokat jelentett a vagyonkezelőnek. Az ÁSZ felhívta a figyelmet arra is, hogy egy esetleges felszámolási eljárás során, a 2006 végén prognosztizált 52-62 milliárd forintos állami kötelezettség jelentősen megnövekedhet, azon túl, hogy a légi közlekedés jövőbeni fenntartásához további, nem számszerűsíthető kockázatok járulnak.

Mint azt megírtuk, Oszkó Péter tagadta, hogy a Wizz Airnél lévő igazgatósági tagsága során bármilyen szinten is foglalkoztak volna a Malév ügyeivel. Mint ismert, a Wizz Air vezérigazgatója tett feljelentést az Európai Bizottságnál a magyar légitársaság állami támogatása miatt. Selmeczi Gabriella szerint már érthető, miért hisztériázott a Bajnai-kormány volt pénzügyminisztere.

Négy évvel hosszabb lett az állami kezesség

A Malév MFB-től felvett – a technikai társaságon keresztül átvállalt – hiteleire vonatkozó állami kezességvállalás időtartama a privatizációs eljárás során négy évvel meghosszabbodott. Ennek jogalapját a részvények adásvételére vonatkozó szerződéshez kapcsolódóan 2007 áprilisában megkötött Tartozásátvállalási és -módosító szerződés jelentette. Ennek az volt a következménye, hogy az állami kezesség a felvett hitelekre az eredeti időtartamnál négy évvel hosszabb lett. Jelentésében a számvevőszék a PM támogatást vizsgáló irodája állásfoglalására hivatkozva jelezte, hogy amennyiben a hitel kiszervezésével annak futamideje is nő, akkor az Európai Bizottság valószínűleg ezt a tényt csatlakozáson túl nyúló támogatásnak minősíti, így az bizottsági vizsgálat alá eshet.

Az ÁSZ 2009-ben olyan javaslatot tett a pénzügyminiszternek, hogy intézkedjen az állami tulajdonú, különösen a veszteséges gazdasági társaságok tőkeemelésének az EU előírásainak betartása érdekében történő, teljes körű előzetes felülvizsgálatáról. A 2010-ben történt visszaállamosítással kapcsolatban a számvevők azt a megállapítást tették, hogy a Malévben a többségi részesedés megszerzését előkészítő tárgyalások folyamatában kiadott határozatok nem tették lehetővé a magyar fél korábban bejelentett – privatizációs szerződés szerinti – hitelszerződési bankgarancia kifizetésének érvényesítését, és ellentétesek voltak a vagyontörvényben megfogalmazott elvekkel is.

Az ÁSZ vizsgálata szerint a Malév pénzügyi, gazdasági helyzete a megtett intézkedések ellenére sem rendeződött, így az ÁSZ arra a következtetésre jutott, hogy a társaság működőképességének fenntartása jelentős kockázatot hordoz. Ezzel kapcsolatban az ÁSZ javaslatot is tett a kormánynak, hogy vizsgáltassa meg a Malév visszavásárlásával kapcsolatban a korábbi részvényesi joggyakorló döntését abból a szempontból, hogy az állam elsődleges érdekeinek érvényesítését szolgálták-e, illetve hogy terhel-e valakit felelősség – olvasható az ÁSZ hírportálján.

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) békéltetőtestülete segítséget nyújt a fővárosi vállalkozásoknak a Malév leállása miatt felmerült károk rendezésében, jogaik érvényesítésében – közölte a BKIK pénteken. A kamara tájékoztatása szerint az ügyben érintett vállalkozások permegelőző lehetőségként fordulhatnak a BKIK mellett önállóan működő Budapesti Békéltető Testülethez (BBT). Az itt lefolytatott eljárás során a testület egyezséget próbál meg elérni a vállalkozás és a Malév között. Amennyiben a légitársaság elfogadja a tanács döntését, akkor az ügy rendeződik és az eljárást nem kell bírósági útra terelni – hívja fel a figyelmet a BKIK. A békéltetőtestület eljárása ingyenes és az esetek döntő többségében 90 napon belül megszületik a döntés. Az eljárás megindításának feltétele, hogy a vállalkozás a légitársasággal közvetlenül megkísérelje az ügy rendezését. Amennyiben nem sikerül megegyezniük, abban az esetben a vállalkozás a BBT-hez fordulhat jogorvoslatért.