A közérdekű keresetek, illetve igényérvényesítési perek esetében egyaránt a fogyasztók nevében és helyett lép fel a felügyelet, azt kívánja elérni, hogy a bíróság ítéletében a teljes érintett ügyfélkörre vonatkozóan állapítsa meg a kifogásolt szerződéses feltételek érvénytelenségét, tiltsa el az érintett pénzügyi szolgáltatókat azok további alkalmazásától – ismertette a PSZÁF szóvivője.
Közérdekű kereset esetén a bíróság a polgári törvénykönyvet (Ptk.) sértő szerződéses kikötéseket érvényteleníthet, a közérdekű igényérvényesítési perben ezenfelül egyéb – például a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot tiltó – törvények megsértése alapján is kimondhatja egy-egy feltételnek a semmisségét. Ha a felügyelet megnyer egy ilyen pert, az érintett ügyfélnek már nem kell egyedi szerződéses ügyében eljárnia, elég azt perben érvényesíttetnie, hogy az érvénytelenített feltételek számára mekkora kárt okoztak.
Eddig tíz közérdekű per indult, közülük egyet jogerősen, hármat pedig első fokon megnyert a felügyelet, a többi még nem zárult le. Az Axa Bank fióktelepe, a CIB Bank, az Intrum Justitia Zrt., a Magyar Ingatlanhitel Pénzügyi Zrt., a Pesti Hitel Zrt., a Quality Financial Magyarország Zrt., az Argenta Credit Zrt., az Általános Hitel és Finanszírozási Zrt., a New Chance Credit Zrt. és a Zee Capital Zrt. ellen indult eddig közérdekű eljárás.
A PSZÁF jogerősen is pert nyert az Intrum Justitia Zrt.-vel szemben, mivel a társaság nem élt jogorvoslattal az elsőfokú ítélet ellen. A cég olyan fizetési felszólításokat küldött ki, amelyekben a fizetési késedelmek kapcsán rendőrségi bejelentést és büntetőeljárást helyezett kilátásba. A bíróság kimondta, hogy az adósoknak küldött fizetési felszólítás valamennyi érintett fogyasztó vonatkozásában jogellenes.
A CIB Bank esetében első fokon nyert pert a PSZÁF a 2012. január 25-én hozott ítélet alapján. A PSZÁF azt kérte a bíróságtól, állapítsa meg, hogy a bank lakossági bankkártyákkal kapcsolatos egyik kárfelelősségi szabálya jogsértő és érvénytelen valamennyi érintett fogyasztó esetében. A bank üzletszabályzatának egyik pontja ugyanis a Ptk.-t és a pénzforgalmi törvényt megsértve az ügyfelek számára egyoldalúan, hátrányosan és – káresemény esetén – tisztességtelen anyagi hátrányt is okozva zárja ki a bank kárfelelősségét akkor, ha az ügyfél a bankkártya alaplimitjénél magasabb napi limitet állít be a kártyatranzakciókra.
Első fokon nyert pert a PSZÁF 2011. október 18-án az AXA Bank fióktelepével szemben indított közérdekű igényérvényesítési eljárásában is, amelyet az Axa megfellebbezett. Az elsőfokú ítélet szerint érvénytelen a hitelintézet üzletszabályzatának azon pontja, amelyik az ügyfelek bankkártyájának jogosulatlan vagy csalárd módon történő használatának a gyanúja esetén vagy a kártya használatának biztonsága érdekében jogosult a bankkártya felfüggesztését vagy letiltását kezdeményezni, az ebből eredő, az ügyfélnél keletkezett esetleges károkért fennálló felelősséget azonban kizárja. A bank azonban csak akkor zárhatja ki a kárfelelősséget, ha a letiltásra, felfüggesztésre vonatkozó feltételek az intézkedések idején bizonyíthatóan fennálltak, amit neki kell bizonyítania.
