A kormányzati szektor ESA-módszertan szerinti 2011. évi többlete az előzetes adatok szerint ettől – módszertani okok miatt – némileg eltér: 1180 milliárd forint volt, a GDP 4,2 százaléka. A magán-nyugdíjpénztári vagyon állam részére történt átadásával együtt a kormányzati szektor bevétele 14 883 milliárd, kiadása 13 703 milliárd forint volt. A 2011. negyedik negyedévi hiány 461 milliárd forint volt, 253 milliárd forinttal magasabb a 2010. utolsó negyedévinél. A kormányzati szektor adóssága az MNB adatai alapján 2011 végén 22 692 milliárd forint volt, ez a GDP 80,6 százalékának felel meg.
A KSH dokumentuma szerint 2011-ben a magán-nyugdíjpénztári vagyonból – a reálhozam és tagdíj-kiegészítés kivételével – a kormányzati szektor bevételeként a nemzeti számlák rendszerében 2.677,7 milliárd forint, illetve 44,0 milliárd forint ezzel kapcsolatos egyéb bevétel elszámolása történt meg.
A magán-nyugdíjpénztári vagyon átadása nélkül a kormányzati szektor bevétele 12.161,7 milliárd forint, hiánya 1.541,6 milliárd forint volt; utóbbi a GDP 5,5 százaléka. Az így számított hiány a 2010. évinél 395,5 milliárd forinttal, GDP-arányosan 1,2 százalékponttal magasabb.
A magán-nyugdíjpénztári vagyon átadása nélkül 2011-ben – ellentétes irányú változások eredőjeként – az előző évhez mérten 0,6 százalékkal növekedtek a bevételek; elsősorban a társadalombiztosítási hozzájárulások (amelyek 13,1 százalékkal nőttek), illetve a jövedelemadó-bevételek (ezek a bevételek 16,2 százalékkal csökkentek) változtak jelentősen.
A társadalombiztosítási hozzájárulások nagymértékű emelkedése mindenekelőtt a magán-nyugdíjpénztári hozzájárulások állami nyugdíjrendszerbe való utalásából (2010 novemberétől), illetve a nyugdíjjárulék mértékének 0,5 százalékpontos emelkedéséből (2011 januárjától) fakad.
A jövedelemadó-bevételeknél – az új adójogszabályoknak megfelelően – a személyi jövedelemadó-bevételek számottevő csökkenése mellett a társasági adóból származó bevételek is mérséklődtek. A termelési- és az importadó-bevételek emelkedtek (3,1 százalékkal), ezen belül – a pénzügyileg nem rendezett beszerzések miatti áfa-visszaigénylés korrekciója hatásának figyelembevételével – az áfa-befizetések 2,4 százalékkal nőttek.
2011-ben 3,6 százalékkal nőttek a kiadások a 2010 évihez képest. Elsősorban az egyéb kiadások emelkedtek jelentősen (23,5 százalékkal), főként a pénzügyileg nem rendezett beszerzések miatti áfa visszaigénylés elszámolása, a MÁV-kötvénykibocsátáshoz nyújtott állami kezességvállalás és adósságátvállalás, a Magyar Fejlesztési Bank veszteségtérítése, és a devizahitelek kedvezményes egyösszegű végtörlesztéséből eredő banki veszteség egy részének állam általi átvállalása következtében.
A KSH közlése szerint növekedtek a kamatkiadások (5,2 százalékkal), a folyó termelőfelhasználás (1,6 százalékkal), illetve a pénzbeni társadalmi juttatások (1,8 százalékkal) is – utóbbin belül a nyugellátásokra fordított kiadások 4,8 százalékkal nőttek.
A felhalmozási kiadások nagymértékben, 9 százalékkal visszaestek, és csökkentek a munkavállalói jövedelemre fordított kiadások is (2,8 százalékkal).
Tavaly az utolsó negyedévben a kormányzati szektor bevétele 3.242 milliárd forint, kiadása 3.703 milliárd forint volt, hiánya 461 milliárd forint volt, a GDP 6,4 százalékát tette ki.
Az előző év azonos időszakához képest a bevételek 1,7 százalékkal mérséklődtek. A jövedelemadó-bevételek 3,1 százalékos csökkenése mellett a termelési- és az importadó bevételek is visszaestek az év utolsó negyedévében (2,1 százalékkal). A társadalombiztosítási hozzájárulások 6,8 százalékkal növekedtek.
A kormányzati kiadások 5,6 százalékkal bővültek; a legnagyobb mértékben az egyéb kiadások emelkedtek (43,6 százalékkal), főként a MÁV-adósságátvállalás, a Magyar Fejlesztési Bank veszteségtérítése, illetve a devizahitelek kedvezményes egyösszegű végtörlesztéséből eredő banki veszteség egy részének állam általi átvállalása következtében.
Jelentősen növekedtek továbbá a kamatkiadások (10,5 százalékkal), míg a munkavállalói jövedelem (0,3 százalékkal) és a pénzbeni társadalmi juttatások (0,5 százalékkal) kismértékben nőttek – utóbbin belül a nyugellátásokra fordított kiadások 5,6 százalékkal emelkedtek, azonban az egyéb pénzbeni juttatások 10 százalékkal csökkentek. A felhalmozási kiadások ugyancsak erőteljesen, 12 százalékkal estek vissza.
Panyi Miklós
Otthon start: az egész országot megmozgatta a program, Panyi Miklós adatokat közölt
Az Otthon start program már több mint ötvenezer állampolgár felé nyitotta meg a saját tulajdonú ingatlanhoz vezető utat.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!