Egy tavalyi felmérés szerint Magyarországon 3,7 milliárd fizetési műveletet bonyolítottak le, amelynek 84 százaléka készpénzben történt – mondta Bartha Lajos, ismertetve a Magyar Nemzeti Bank (MNB) most kiadott, Jelentés a fizetési rendszerről című, ezentúl évente megjelenő kiadványt.
Az MNB igazgatója példaként a nyugdíjakat hozta fel, amelyek kifizetése során 50-50 százalék a készpénz és az átutalás aránya. Százszázalékos átutalás évi 6 milliárd forint megtakarítással járna – tette hozzá, jelezve hogy szükség lenne egy kedvezményes alapszámla-konstrukcióra.
Hazánkban kevesebb a kereskedelmi elfogadóhely
A felmérésben szereplő 106 milliárd forintos potenciális megtakarításból 24 milliárd forintot tenne ki az, ha az állami kifizetések elektronikus átutalással történnének készpénzes kifizetés helyett. A készpénzforgalom magas aránya összefügg azzal is, hogy Magyarországon az elektronikus fizetést segítő infrastruktúra fejletlen – jelezte az MNB igazgatója. Ezt mutatja, hogy amíg az EU-ban átlagosan 17 ezer POS-terminál (kereskedelmi elfogadóhely) esik egymillió lakosra, addig Magyarországon 7 ezer.
Mivel hazánkban a kereskedelmi, vendéglátó hálózatnak csupán 30 százalékában működik POS-terminál, az MNB a piaci szereplőkkel közösen – a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kérésére – kidolgozta a terminálok hálózatának támogató pályázatát, de a pályázatot eddig nem írták ki, közölte Bartha Lajos.
Az MNB igazgatója elmondta: a kidolgozott koncepció szerint 10–15 ezer POS-terminált lehetne kihelyezni 1,5 milliárd forint összegű pályázati forrásból, ami a felhasználó számára gyakorlatilag költségtérítéses megoldást jelentene, s ennek hatására a 75 ezres POS-hálózat 20 százalékkal gyarapodna – tette hozzá.
A jelentést áttekintve a monetáris tanács megállapította, hogy a pénzügyi tranzakciós illeték bevezetése a készpénzmentesítés ellen hathat, így növelheti a készpénzhasználatot és erősítheti a rejtett gazdaságot. Tekintettel arra, hogy az illetéket végül alacsony felső korláttal vezetik be, a pénzforgalom szempontjából várhatóan nem jár nagyarányú torzító hatással.
