Mozgástér

Ma nem kell a román miniszterelnökkel a legnagyobb magyar tragédia évfordulóján együtt whiskyzni ahhoz, hogy jobbá tegyük a kétoldalú kapcsolatainkat.

2019. 04. 05. 6:00
CIPRASZ, Alekszisz; HUN SEN; Orbn Viktor; ERDOGAN, Recep Tayyip; PUTYIN, Vlagyimir; TRAN DAI QUANG
Peking, 2017. mjus 15. A Miniszterelnki Sajtiroda ltal kzreadott kpen csaldi fot kszl az Egy vezet, egy t frum vezeti kerekasztal-tancskozsnak rsztvevirl a Jencsi-t Nemzetkzi Kongresszusi Kzpontban 2017. mjus 15-n. A msodik sorban Orbn Viktor miniszterelnk (j3), mellette Hun Sen kambodzsai (j), Alekszisz Ciprasz grg (b3) s Ranil Vikremaszinghe Sr Lanka-i kormnyf (b), az els sorban Recep Tayyip Erdogan trk elnk, Tran Dai Quang vietnami llamf s Vlagyimir Putyin orosz elnk (b-j). MTI Fot: Miniszterelnki Sajtiroda / Szecsdi Balzs Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs Forrás: MTI
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Mi határozza meg egy ország mozgásterét? Elsősorban lakosságszáma, területi nagysága, földrajzi elhelyezkedése – hegyek, erdők, tenger veszi-e körül. Gazdasági struktúrája, vagyona, GDP-je, ebből fakadóan hadseregének ereje és ütőképessége. Szövetségesi rendszere, diplomáciai érzéke, ravaszsága, érdekérvényesítő és befolyásolási képessége. Történelmi tettei, múltja, tekintélye, nemzetközi megítélése. Politikai stabilitása.

Soktényezős egyenletről van szó.

India például atomfegyverzete és óriási népessége ellenére sem képes lényegesen befolyásolni a világpolitikai folyamatokat, míg a kicsi Észak-Korea éppenséggel nukleáris erejével tartja sakkban a Föld legnagyobb hatalmát, az Egyesült Államokat. Kína gazdaságilag és katonailag is faltörő kosként ront neki a világnak, míg a szebb időket megélt Brit Birodalom ma kicsinyes belpolitikai viták közepette zsugorodik a jelentéktelenségbe.

Magyarország mindeközben, mint mindig, most is a nagyhatalmak sakktáblájának kellős közepén, jelentős ellenszélben lavírozva igyekszik biztos talajt találni magának. A mai geopolitikai kontextusban, a nagyhatalmak fegyverkezési versenye és Európa gyengülése idején ez nem könnyű feladat.

Magyarország ennek ellenére tisztességesen helytáll, sőt, ahogy a – magyar állásponttal egyáltalán nem szimpatizáló – Politico brüsszeli hírportál több alkalommal is megfogalmazta az elmúlt években: az uniós döntéshozatali folyamatokban Magyarország „erején felül teljesít”, vagyis közepes méretű tagországként képes akár a brexit, akár a bevándorlási válság kapcsán meghatározó szerepet játszani.

Mindez nem véletlen, hiszen az elmúlt kilenc évben jelentős szemléletváltás, száznyolcvan fokos fordulat következett be a magyar külpolitikában: a külföldi hatalmakhoz való igazodás helyett a magyar érdekekhez való igazodás lett a mérvadó.

Ma nem kell a román miniszterelnökkel a legnagyobb magyar tragédia évfordulóján együtt whiskyzni ahhoz, hogy jobbá tegyük a kétoldalú kapcsolatainkat. Ma nem kell pulikutyát ajándékozni az orosz elnöknek ahhoz, hogy üzletet kössünk Moszkvával.

Ma nem kellene a félelemtől elsápadt Sólyom Lászlónak szégyenkezve megkísérelnie az átvonulást a komáromi hídon, amiért ki van tiltva Szlovákiából. Ma nem kell néhány tucat magyar katonát felajánlani valamelyik külföldi NATO-misszióhoz, hogy az amerikai alelnök megvárakoztassa a magyar kormányfőt a Fehér Ház bejáratánál.

A négykézlábra ereszkedéstől nem kedveltetjük meg magunkat. Csupán annyit érünk el a nagyhatalmak vezetőinél, hogy jó kedvükben csontot dobnak, rossz kedvükben belénk rúgnak.

Az elmúlt kilenc évben végrehajtott külpolitikai fordulat eredményeképpen azonban minden megváltozott. Magyarország véleménye számít. Nem véletlenül nevezte a francia államfő a magyar miniszterelnököt legfőbb ellenfeleként a közelgő európai parlamenti választások előtt.

Nem véletlenül jelent ma a visegrádi négyek együttműködése – az ideológiai különbözőségek ellenére – megingathatatlan erőt az Európai Unión belül. Nem véletlen az sem, hogy a határon túli magyarság ma már támaszkodhat az anyaország védelmére, legyen szó a legutóbbi diszkriminatív szlovák törvénymódosításról, a magyar himnusz betiltásáról vagy a kárpátaljai magyarok jogfosztásáról.

Amikor a kis, tízmilliós ország miniszterelnökét két évvel ezelőtt lencsevégre kapták, amint a kínai, az orosz és a török elnökkel beszélget egy nemzetközi konferencián, azt a hazai ellenzéki sajtó az elszigeteltség jeleként fogta fel. Ha más szemszögből nézzük, a mozgástér növelésének tekinthetjük.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.