A rendszerváltoztatás óta íródó történelmünk nagy hiányossága, hogy hiányoznak a minden magyar lelkében rezonáló és/vagy a nemzetközileg is visszhangot kiváltó kulturális alkotások, eredmények. Mint amilyen az István, a király című rockopera vagy a Rubik-kocka. Úgy tűnhet, hazabeszél, aki a sporttal foglalkozik, de sportéletünk, amely – ma már talán hangsúlyozni sem kell – része a kultúrának, kivételt jelent ezalól. A maga módján persze minden olimpiai bajnok történelmet ír, de Egerszegi Krisztina és a zsinórban három olimpián győztes férfi-vízilabdaválogatott mindenképpen külön kaszt, az ő diadalaik túlmutatnak a sportsiker kategóriáján.
Legkésőbb a Nyilasi Tibor fémjelezte korosztály óta labdarúgásunk nem büszkélkedhet a fent említett kritériumnak megfelelő nagyságokkal, nem ért el világraszóló sikereket.
Az új Puskás-stadion, amelyet ma este adnak át, önmagában persze nem garancia arra, hogy a közeljövő méltó lesz a múlthoz, de a lehetőséget magában hordozza.
Ez az esély kijár a hősök egész sorával büszkélkedő magyar futballnak.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!