Esély

Valaki igazán kiszámolhatná azt is, vajon a Népstadion behozta-e az árát, s az új Puskás Arénának – amelyet péntek este adnak át – van-e esélye ugyanerre.

2019. 11. 15. 6:00
Budapest, 2019. november 14. A Kiemelt Kormnyzati Beruhzsok Kzpontja Nonprofit Zrt. (KKBK) ltal kzztett fotn a Pusks Arna 2019. oktber 27-n. Az j ltestmny, amely a futballmrkzsek mellett tbbek kztt koncertek, vilgkongresszusok rendezsvel a turizmust is nveli majd, a korbbi Npstadion helyn plt fel kt s fl v alatt, rszben hasznostva annak elemeit. A Pusks Arnt a Magyarorszg-Uruguay bartsgos mrkzssel avatjk fel november 15-n. MTI/KKBK Fotó: KKBK/ODPictures Art Studio Kft. Forrás: MTI/KKBK
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az egykor volt Népstadiont és a Puskás Arénát számos szempont alapján összehasonlították már. Utóbbi meredekebb, nagyobb dőlésszögű lelátóival modernebb, s nincs benne futókör, így hát igazi futball­aréna. Azt is kimutatták, hogy előbbi anno kevesebbe került, mint a pontosan a helyén felhúzott új Puskás-stadion. Az 1953-ban átadott Népstadion kivitelezésének költségei, ha hihetünk az ötvenes évek forrásainak, 160 millió forintra rúgtak.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 1953 óta durván 5500 százalékkal nőttek az árak, tehát az inflációs hatással kalkulálva az 1953-as 160 millió napjainkban 90 milliárd forintnak felel meg.

Az „új Puskás” ezzel szemben 150 milliárdból épült fel. Azt az egyszerű számítást is elvégezhetjük, a stadionépítés költsége 1953-ban a költségvetés kiadási oldalának főösszegéhez mérten annak durván 0,31, 2019-ben viszont 0,73 százaléka. Ebből is az derül ki, hogy az új aréna drágább, mint az elődje. Hallatlan… Arról persze nem szól a fáma, hogy a 160 millióba anno beleszámították-e a sportolók, az egyéb önkéntesek és kevésbé önkéntesek ingyenmunkáját. Miként azon is rugózhatnánk, hogy bármennyire is szép emlékek fűznek hozzá, a Népstadion nem volt egy szerencsés projekt, hiszen hat évtized múltán le kellett bontani – lám, az 1930-ban átadott, Hajós Alfréd nevét viselő Nemzeti Sportuszoda ma is áll. De ez az okoskodás is félrevihet, hiszen ma Kínában már ott tartanak, hogy egy új épületet átlagosan tizenhat évre terveznek, mert olcsóbb lebontani, mint az új igényeknek megfelelően átalakítani.

Valaki igazán kiszámolhatná azt is, vajon a Népstadion behozta-e az árát, s az új Puskásnak van-e esélye ugyanerre. Esetleg még azt is, a területet lehetett-e volna jobban hasznosítani, mondjuk akkor, ha bevásárlóközpontot, netán kórházat (sok-sok CT-vel) létesítettek volna a helyén, vagy ha a kialkudott 150 milliárdot a Világbank ajánlásait figyelembe véve fektették volna be a nemzetközi pénzpiacokon.

Messzire tévedtem, tudom. Csak azt kívántam érzékeltetni, fontosak a számok, persze, mégsem adnak mindenre magyarázatot. A Puskás-stadion felhúzását egyszerűen megkövetelte az élet – azért is, mert a Népstadion életveszélyessé vált, egyszerűen muszáj volt lebontani. S mégis, az új Puskást ugyan kinek kellett volna felépíteni, finanszírozni? A nemzeti aréna mégsem viselheti egy pénzintézet, egy biztosító nevét. Nem állíthatjuk, hogy a magyar labdarúgásban minden jól működik, ám éppen azért bírálják a kormányt a leghangosabban, amiért nem kellene – ne féljünk kimondani: a stadionépítés állami feladat. A Puskás Aréna annál is több: a történelmünk egy darabja – miként az volt a Népstadion is.

A rendszerváltoztatás óta íródó történelmünk nagy hiányossága, hogy hiányoznak a minden magyar lelkében rezonáló és/vagy a nemzetközileg is visszhangot kiváltó kulturális alkotások, eredmények. Mint amilyen az István, a király című rockopera vagy a Rubik-kocka. Úgy tűnhet, hazabeszél, aki a sporttal foglalkozik, de sportéletünk, amely – ma már talán hangsúlyozni sem kell – része a kultúrának, kivételt jelent ezalól. A maga módján persze minden olimpiai bajnok történelmet ír, de Egerszegi Krisztina és a zsinórban három olimpián győztes férfi-vízilabdaválogatott mindenképpen külön kaszt, az ő diadalaik túlmutatnak a sportsiker kategóriáján.

Legkésőbb a Nyilasi Tibor fémjelezte korosztály óta labdarúgásunk nem büszkélkedhet a fent említett kritériumnak megfelelő nagyságokkal, nem ért el világraszóló sikereket.

Az új Puskás-stadion, amelyet ma este adnak át, önmagában persze nem garancia arra, hogy a közeljövő méltó lesz a múlthoz, de a lehetőséget magában hordozza.

Ez az esély kijár a hősök egész sorával büszkélkedő magyar futballnak.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.