Számukra szélsőségesen nacionalista az, aki szereti a hazáját, akinek fontos az anyanyelve, a szülőföldje, akinek a nemzeti összetartozás élménye meghatározó. Ezt pedig úgy értik, hogy nácik vagyunk, antiszemiták, kirekesztők, akik azért ragaszkodnak tradícióikhoz, mert annak része a tömeggyilkosság. Ők csak ezt látják 1944-ben, de nem értik, miért fontos nekünk visszaépíteni mindazt, amit az 1945-tel kezdődő időszak megpróbált kitörölni az életünkből. Ám az, hogy ostobák, nem jogosítja fel őket a vegzálásunkra. Álláspontjuk semmivel nem különb a miénknél. Ráadásul mi értjük őket, és többször hangot adtunk a lehető leghatározottabb módon akaratunknak, miszerint soha nem fordulhat elő még egyszer az, ami a második világháború végén történt. Részükről viszont teljes az empátia hiánya, és most vezetnék be másodjára az undorító, gyilkos kommunizmust, az előző kísérlet csúf vége után röpke harminc évvel. El kell keserítenünk őket. Ezt sem a magyar nép, sem Közép-Európa népeinek józanságukat még őrző csoportjai nem hagyják.
Fejezzék be tehát a nácizást mindazok, akiknek módszerei semmiben nem különböznek már a kommunistákétól! Különösen fogja vissza magát a német adófizetők pénzéből hazudozó féknyúzbrigád.
El a kezekkel Magyarországtól, a közel hárommillió magyar által támogatott nemzeti kormánytól!
Borítókép: Ifjabb Vastagh György A lovát elővezető csikós című szobra a budai Várban, az újjáépült Királyi Lovarda előtt. A szobor a második világháború után egy raktárba került, a 70-es években felújították, majd a 80-as években kapott új helyet a Hunyadi-udvarban, egy újabb felújítás után került vissza eredeti helyére.
Forrás: MTI / Balaton József
Vita a Budai Várról
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!