Egészen bizonyosan rengetegen fogják kárhoztatni a főpolgármestert amiatt, mert újabb és újabb fővárosi buszjáratokon vezetteti be az elsőajtós felszállást. Karácsony Gergely természetesen most is pénzhiányra hivatkozik, illetve arra, hogy kevesebb jegyautomatára futja. Így a sofőröknél lehet majd jegyet venni azoknak az örök optimistáknak, akiket az állandó dugók és a thrillerbe hajló közlekedési jelenetek sem tudtak eltántorítani a BKV-járatok használatától. Ez természetesen újabb és újabb zsúfoltság és bedugulások forrása lehet, mivel nem kell hozzá nagy, Karácsony-formátumú észlénynek lenni, hogy belássuk: ha a buszvezető a visszajáró aprót keresgéli a jegyet vásároló turistacsoportoknak a csúcsforgalomban mondjuk a Ferenciek terén, az nemcsak az álmoskönyvek szerint jelent a Blaha Lujza térig, s a Széll Kálmán térig elhúzódó, egy helyben topogó kocsisort.
Amondók vagyunk azonban, hogy nézzük a pohár teli felét. Inkább örvendezzünk annak, hogy legalább az első ajtót igénybe vehetik az utasok, és a sofőröknek nem kell az új progresszív regulában mondjuk idegenvezetői, pénzváltói funkciókat is ellátniuk vagy leszaladniuk a turistáknak egy hamburgerért a gyorsétterembe, amíg az utasok engedelmesen puhára főnek a telezsúfolt járműveken.
Így hát sokakkal ellentétben annak a véleményünknek adunk hangot, hogy nem is baj az, ha a többszörösen bukott, egy általa mikoroszkopikusra töpörített párt vezetőjeként röhejessé vált Karácsony Gergely nem tud sok időt szentelni drága idejéből a főpolgármesteri teendők ellátására. Szerintünk jobb, ha még kevesebbet foglalkozik olyan dolgokkal, amelyekről láthatóan lövése sincsen. Igaz, túlzott sztahanovizmussal eddig sem volt vádolható a baloldal kókadó népszerűségű üdvöskéje, de ha a mostani munkakedve, városvezetői teendők iránti fogékonysága is tovább gyengül, abból sok jó származhat. Támogassuk tehát abban, hogy baloldali miniszterelnökjelölt-jelölti ambícióinak kiélésével még többet foglalkozzon.
Némi aggodalomra ad okot, hogy kabinetfőnöke a fővárosi közállapotok rontásában valamelyest sikeresen pótolhatja Karigerit, de talán a beosztott mégsem akarja meghaladni mesterét a káoszteremtés fáradságos munkájában. Komoly reményeket fűzhetünk ahhoz, hogy Karácsony máris sokáig piheni ki az előválasztási kampány fáradalmait. A nyolc óra munka, nyolc óra pihenés, nyolc óra szórakozás mondásból a munkára vonatkozó passzust ő máris kiiktatta, és átalakította nyolc óra kampány, nyolc óra pihenés, nyolc óra szórakozásra. Ezt azért hozzuk szóba, mert sajátságosan védekezett, amikor nehezményezték, hogy délelőtt fél tízkor pizsamában jelentkezett be a Facebookon a lakása konyhájából, s lelkendezett az előválasztási kampány megindulásán, mialatt a legtöbb ember a munkahelyén dolgozott már órák óta. Azzal érvelt, hogy neki is nyolc óra a munkaideje. Azt is mondta, hogy nem is fél tíz volt akkor, mivel előbb vették fel az élő bejelentkezést. Észre sem vette eszerint: már abban hazudott, hogy élő adásban hangzanak el a szavai. Mit gondol: hogyan bízhatnak egy olyan politikusban a polgárok, aki még a megszólalása körülményeiről, idejéről is képtelen igazat mondani?
Meggyőződésünk: még ezt a csekély nyolc órát sem kellene az izzasztó városvezetői teendőkkel töltenie. Egyre többen mentenék föl nemcsak a munkavégzés alól, hanem a jelenlegi fontos tisztségéből is. Ami azért is intő jel lehet neki, mert a miniszterelnök-jelölti vonat, busz is elmehet előtte. Olyannyira, hogy nem az első, de még az utolsó ajtót sem nyitják majd ki neki a választók.
Borítókép: Facebook/BKK (Képernyőkép)
