Majd sorra jöttek ki a további hírek, információk, bizonyítékok, hangfelvételek, amelyek mind bizonyították, a főpolgármester úrék bizony erőteljesen gondolkodnak (gondolkodtak) a Városháza eladásán, ami amúgy teljesen természetes és nyilvánvaló ezeknél, nem véletlen, hogy Horn Gábor, kissé sértett szadeszos megmondóember, aki már Gy. F. elkövetőnek is megmondta annak idején a tutit, miszerint „nem azt mondták, Feri, hanem azt, hogy menj a pics…ba!”, szóval ez a Horn nevű szakáll ismét nyilvánvalóvá tette az igazságot Karácsony tagadásfázisának kellős közepén: „[…] csak azt nem értem, hogy miért nem akarja eladni a borzalmas állapotban lévő és brutális méretű épületet, ami ráadásul egy kicsit sem felel meg egy modern és nyitott önkormányzat feladatainak. Nem beszarni állandóan, hanem időnként talán lépni is.”

Egy Karácsony Gergelynél csak egy egészen kicsit kevésbé ostoba ember legkésőbb ekkor gyanút fogott volna. Nem így ő! Ő ment tovább a járhatatlan úton, avagy plasztikusabb képet használva, rohant tovább nagyra tátott szájjal a csalitosban. És ím, meg is érkezett ott egy tisztásra, ahová az a tábla van kitéve, miszerint „A Fővárosi Vagyonkezelő által készített döntés-előkészítő tanulmány számba vette a Városháza ingatlanának lehetséges rövid távú, középtávú és hosszú távú fejlesztési lehetőségeit, azok hozzávetőleges bevételeinek és költségeinek becslésével. Ahhoz, hogy ezek a hozzávetőleges becslések rendelkezésre álljanak, értelemszerűen piaci konzultációkat is folytatni kellett […].” Ugye, milyen másként hangzik? Arról nem is beszélve, hogy ki tudja, mennyi hangfelvétel van még arctalan barátunknál.

Borítókép: Karácsony Gergely (Fotó: Mirkó István)