A menthetetlen csőlátásúakat és Orbán-fóbiásokat leszámítva nagyjából mindenki tisztában van azzal, hogy a nyugati fősodratú sajtó vízfolyásszerűen hazudozik hazánkról. Politikai megrendelésre készült lejáratóanyagok ezek egyetlen céllal: hogy térdre kényszerítsék az erőszakos bevándoroltatás, a multikulti és a genderőrület ellen harcoló Magyarországot. Ám hiába cáfoljuk a hazugságokat – a hazugságok haszonélvezői, a magyarországi balliberális pártok csak legyintenek.

Ami viszont most következik, azt nehéz lesz egy flegma vállrándítással elintézniük. Tudniillik terjedelmes dokumentumköteg landolt a Magyar Nemzet szerkesztőségében, és egyebek mellett van benne egy többórás interjú Andrej Noskóval, aki 2018-ig a Soros György-féle Open Society Foundations (Nyílt Társadalom Alapítványok) egyik igazgatója volt. A beszélgetésben Soros egykori bizalmasa beismerte, Magyarország és Lengyelország ellen hazugságokra épített, elfogult médiakampány zajlik. Példaként említette: a híradások elhallgatják, milyen népszerű a magyar kabinet, s ehelyett inkább azt állítják, a kormány a szabadság korlátozásával tartja fenn hatalmát. Nosko szerint a külföldi tudósítók azért sem ismerik a magyarországi helyzetet, mert nem tudnak magyarul, és elfogult forrásokból tájékozódnak.

A legszebb, amikor a „tudósító” és a „forrás” egy és ugyanaz. Kedvencem: 2019-ben Benjamin Novak a The New York Timesban értekezett az elviselhetetlen magyar diktatúráról, majd az ugyanőt (Novák Benjámin néven) soraiban tudó 444 lelkesen megírta, milyen komoly kritikát kapott az Orbán-kormány Amerikából… Hiába, a „weyerbélázásnak” nemes hagyományai vannak a magyarországi baloldalon.

Az egykori Soros-igazgató vallomása mellett egy másik érdekes hangfelvétel is előkerült a minap. Ezen Carolina Punset korábbi spanyol liberális EP-képviselő őszintén feltárta: a szólásszabadság igazi ellenségei nem Magyarország és Lengyelország, hanem a politikai korrektség brüsszeli szószólói. Milyen érdekes (de ezt már én teszem hozzá): a nem létező Soros-hálózat és a vele mindig szinkronban támadó Brüsszel célkeresztjében mégis ez a két ország van, egyebek között a szólásszabadság ürügyén. Nincs hálózat, dehogy! Ahogyan genderlobbi sincs.

Ám nemcsak az élet, az igazság is utat tör magának előbb-utóbb. Nem a spanyol liberális politikus és Nosko az első, aki leleplezi a Nyugat (és Gyuri bácsi) polipszerű politikai terrorhálózatát. Tracie Ahern, a Soros Fund Management korábbi pénzügyi vezetője egy évekkel ezelőtti hangfelvételen beismerte: kétezer (!) ember dolgozik Magyarországon, hogy Soros akaratát érvényre juttassák. Siewert András, a Soros-féle Migration Aid egyik vezetője egy másik hangfelvételen elkotyogta: Soros akciói nem emberbaráti célokat, hanem kizárólag a pénzszerzését szolgálják. Dénes Balázs a berlini székhelyű Európai Szabadságjogi Unió nevű Soros-szervezet vezetőjeként elárulta: a német kormányt próbálta ráuszítani Magyarországra. Zoran Zaev volt baloldali észak-macedón miniszterelnök pedig egy 2020-as felvételen vallotta be: a Soros által pénzelt helyi szervezetek mind az övéi. (Az általuk szervezett puccs révén került hatalomra 2017-ben.)

Ennyiből is látszik: Soros-hálózat nincs, Gyuri bácsi pusztán egy kedves, idős bácsi, aki szeretné egy kicsit megváltoztatni (sarkaiból kiforgatni) a világot az összeseftelt 25-30 milliárd dollárjával. (A nagy útra azt úgysem viheti majd magával.) A minap azt pedzegette, milyen jó lesz, ha a magyarok áprilisban elzavarják az „autokrata” Orbánt a hatalomból. Szerintem erre azért ne vegyen mérget az öregúr. Vagy legalábbis: ne erre vegye be. A hazánkról mi döntünk, érthető?!

Borítókép: Soros György (Fotó: MTI/EPA pool/Olivier Hoslet)