Az oroszok elleni olajembargó minden bizonnyal az évszázad ötlete, kitalálóit szoborba (vagy betonba) kellene önteni. Egyrészt az intézkedés beharangozása (meg a többi, már végrehajtott szankció) olyan pompásra sikerült, hogy Oroszország – amelyet állítólag móresre akarnak tanítani – köszöni szépen, megduplázta bevételeit az elmúlt két hónapban az uniónak eladott energiahordozókból. Tudniillik: a szankciós ostor pattogtatásával Washington és a félkegyelmű Brüsszel sikeresen fölverte az olaj, a földgáz és a szén árát. A Centre for Research on Energy and Clean Air nevű kutatóintézet szerint az Európai Unió 44 milliárd eurót fizetett az oroszoknak márciusban és áprilisban, ami 22 milliárdos havi átlag, miközben tavaly a havi átlag csupán 12 milliárd euró volt. Vlagyimir Putyinnak tehát nemcsak új tankokat kell gyártatnia a kilőttek helyére, hanem új trezorokat is, hogy legyen hová gyömöszölnie a szankciók miatti extraprofitot. Ursulának és éles elméjű haverjainak e helyről is gratulálok!
Másfelől az orosz olajembargó azért is pazar ötlet, mert ha végül tényleg bekövetkezne, akkor nem pisztollyal lőnénk magunkat lábon, hanem légvédelmi ágyúval homlokon. Lenullázott gazdaság, csődbe ment cégek, pokoli infláció és munkanélküliség szakadna ránk, de legalább értéktelen húszezresekkel fűthetnénk télen. Az oroszok vígan vinnék az olajukat Ázsiába. Ötvenes IQ fölött mindenki fölfogja: nem Putyinnal tolunk ki – kizárólag magunkkal. Közben egymásnak adja a karmelita kolostor kilincsét Von der Leyen és Macron, hátha rá tudják bírni miniszterelnökünket, ne vétózzon. Hogy használnak-e az „érveik” (a piti zsarolás), arra azért nem vennék mérget.
