A tét nem csak az oroszoktól minden erőfeszítésük dacára energetikailag függő litvánok áramellátása. A stratégiai fekvésű Kalinyingrád orosz támaszpont is, az idősebb diplomaták pedig emlékeznek arra, hogy Vlagyimir Vlagyimirovicsnak már évtizedekkel ezelőtt, szentpétervári másodhegedűsként is mániája volt az orosz lakosság védelme, akárhol éljenek is. A Baltikumban például komoly kisebbséget alkotnak. A lehető legriasztóbb ötletnek tűnik a hidegháborús forgatókönyveket, a kubai rakétaválságot és a nyugat-berlini légihidat ötvöző feszültségkeltés Kalinyingrádban. A diplomáciai álmoskönyv szerint nem provokálunk – NATO-tagként sem – egy nálunk ötvenszer népesebb szomszédot, atomhatalmat meg főleg nem. Igen, valóban csúnyán viselkednek. De akkor sem. EU-szankciókra hivatkozva sem.

Nem mintha ez háborús körülmények között nagyon számítana – bár az Európai Parlamenttől éppenséggel elvárnánk, hogy még a strandszünet előtt fűzzön le emiatt is egy jogállamisági eljárást a dossziéba –, de a nemzetközi szerződések értelmében jogszerűtlen blokád alá venni a civil lakosságot. A litván fenyegetés az élelmiszer-ellátásra még nem terjed ki (de az üzemanyagra lassan igen), miközben a tartós blokád a történelmi tapasztalatok szerint nem babazsúr kakaós kuglóffal. – Nézze, én kész vagyok megpróbálni a légihidat. Nem tudom garantálni, hogy működik, és biztos vagyok benne, hogy még a legjobb esetben is fázni, éhezni fognak az emberek. És ha a berliniek nem tartanak ki, elbukik az egész – mondta a nyugat-berlini blokád következményeiről annak idején Lucius Clay, az illetékes amerikai tábornok.

A háborúk velejárója, hogy a felek keresik egymás gyenge pontjait. Európa kész volt bevetni az energiafegyvert is az oroszokkal szemben, elfelejtve, hogy az egymásrautaltság nem egyirányú utca: a szankciók nekünk is fájnak, még jobban, mint odaát. De talán óvatosabban kellene bánni az orosz lakosságot közvetlenül fenyegető lépésekkel, amelyek akár irracionális választ is kiválthatnak a Kremlből. Már persze akkor áll ez, ha Európának is az a célja, mint Magyarországnak: a mielőbbi tűzszünet és béke, valamint annak elkerülése, hogy belesodródjunk az ukrajnai háborúba.

Borítókép: Tűzoltók egy lángoló épületnél a dél-ukrajnai Mikolajivban egy orosz tüzérségi támadás után (Fotó: MTI/AP/George Ivanchenko)