Civilálca a porban

A nemzetközi baloldal hazánk ellen folytatott politikai nyomásgyakorlása az eddigieknél is magasabb fokozatra kapcsolt, amióta el szeretnék terelni az évszázad korrupciós botrányairól a figyelmet az Európai Unió­ban. Miközben jogállamisági problémákat emlegetnek, a demokrácia lerombolásával gyanúsítanak, és meglehetősen pofátlanul még ők vádolnak bennünket rendszerszintű korrupcióval, egyre nyilvánvalóbb, hogy a magyar kormány migránspolitikájával, békepárti álláspontjával és az LMBTQ-, valamint a genderpropaganda kérdésében képviselt határozott véleményével van igazából problémájuk. Úgy gondolják, példát kell statuálniuk, most kell megfékezni a renitens nemzeti gondolatot, mielőtt őket söpri el a tagállamokban egyre inkább terjedő népharag.

Azt, hogy a nekünk szerződéseink alapján jogszerűen járó pénzügyi forrásokat azért tartják vissza az európai értékek és a jogállamiság szempontjainak totális semmibevétele során, mert nem engedjük betörni délről az illegális migránsok invázióját és nem uszítunk a háború eszkalációja érdekében, hanem épp ellenkezőleg, azonnali tűzszünetet követelünk, már több vezető baloldali politikus elkotyogta, véletlenül vagy gátlástalanul elismerte. Nemrég viszont a magyar gyermekvédelmi törvény elleni összehangolt támadás szervezői éreztek ellenállhatatlan kényszert, hogy dicsekvésképpen lerántsák a leplet hazánk elleni aknamunkájuk alantas módszereiről. Az európai LMBTQ-szervezeteket összefogó ILGA-Europe nevű gittegylet vezetői úgy gondolták, jár nekik is a pár másodperces hírnév, hiszen, ahogy fogalmaztak beismerő vallomásnak is beillő beszámolójukban, keményen dolgoztak a színfalak mögött minden tagállamban, hogy sikeres legyen a közös fellépés Magyarország ellen az Európai Bíróságon. Jogi csűrés-csavaráson alapuló ármánykodásuk elérte, hogy az Európai Bizottság mellett tizenhét tagállamot sikerült bevonni jogi köntösbe bugyolált lejárató célzatú politikai akciójukba.

Akkor most, ki tudja, hányadszor, szögezzük le ismét: a magyar gyermekvédelmi törvény nem homofób, nem irányul a felnőtt LMBTQ-emberek és közösségek ellen, hanem a kiskorúak szexualizálása ellen lép fel, ideértve a pedofília felmentésére és bárminemű szexuális tartalmú propaganda közoktatásban való terjesztésére tett kísérleteket. Édesanyák és édesapák milliói üdvözlik, hogy a demokratikusan megválasztott kormány a jogszabályok segítségével is kiáll amellett az elvárásuk mellett, amelyik a gyermekeik egészséges testi és lelki fejlődését biztosító szexuális nevelést szülői jogként garantálja. A senki által meg nem választott politikai aktivistákból álló bajkeverők szórakozzanak a saját gyerekeikkel a saját országukban. A nemzeti kormányt támogatók közel hárommilliós tábora arra kéri a kétharmados parlamenti többséget, utasítsa majd el az Európai Bíróság minden olyan döntését, ami a fentiekkel ellentétes módosításokat írna elő a gyermekvédelmi törvényen. El a kezekkel gyermekeinktől!

Azoknak az országoknak a politikusait pedig, akiket sikerült megdolgozni, ki tudja, milyen kecsegtető előnyök belengetésével rávenni arra, hogy beavatkozzanak a perbe, és így hazánk belügyeibe, szeretnénk bátorítani. Mi nem félünk ezektől a túlmozgásos haladároktól, a civilnek hazudott, megvásárolt politikai szélhámosoktól. Nem számít, hogy az emberi jogok, vagy az uniós jog megsértésével gyanúsítanak meg bárkit ezek a hálózatba szervezett balos aktivisták, érdemes bekukkantani a jogászkodás leple alá, és megkeresni tetteik igazi mozgatórugóit, mielőtt kidobnánk saját értékeinket és szembemennénk jól felfogott érdekeinkkel. Akkor leszünk csak igazi demokraták és európaiak.

Borítókép:Illusztráció (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)