Mindig tudtuk, legfeljebb tapintatból ritkán emlegettük: a hülyének is megéri belépni Gyurcsány Ferenc szektapártjába. Aki mélyen, hittel hisz a Szemkilövető tanaiban, az csakis oda menjen – igaz, máshová valószínűleg föl se veszik. Ferencéknél egész nap az övéi között lehet, a hozzá hasonló kihívásokkal küzdőkkel, s nem támad folyton az a kínos érzése, mint odakint, normális emberek közt botorkálva, hogy „hú, de bonyolult a világ, nem értek belőle egy kukkot sem”.
A DK-ban – mint minden bolsevik típusú pártban – pofonegyszerű választ kaphat az őt feszegető egy szem kérdésre, mármint hogy ki tehet a világ bajairól. Természetesen Orbán. Ritkábban: Putyin és Trump. Esetleg az erdélyi magyarok, akik igazából románok, ezért el kell venni tőlük a magyar állampolgárságot. És így tovább.
Egy átlagos hülyét tökéletesen kielégítenek az efféle válaszok, komfortosan dagonyázhat bennük szomorkás élete végéig. Ám hiába írja ki napjában tízszer a Facebookra, hogy kötelet a fideszeseknek, ez sem nyugtatja meg, nem lesz tőle vidámabb.
Tizenhárom éve Orbán dirigál, és csak küldi-küldi neki a mindenféle családtámogatást, nyugdíjprémiumot, rezsicsökkentést – alig győz elhajolni előlük. Így, ilyen mélabúsan vegetál az átlagos gyurcsányista.
