Megnyugvással adhatunk hálát a Teremtőnek a mai nap is, hogy az orosz–ukrán háború frontvonala több száz kilométer messzeségben húzódik hazánktól. Nem halljuk a becsapódó rakéták robbanását, a gépfegyverek ropogását, nem szólalnak meg a szirénák, nem kell a pincékbe menekülnünk, ahogy tankok sem robognak keresztül az utcáinkon. Azt viszont már nem mondhatjuk el, hogy az események hatásait ne éreznénk meg. Egyenesen hazánk üzemanyag-ellátását veszélyezteti az a lépés, amellyel Ukrajna a Lukoil elől elzárta a Barátság csővezetéket. Ez havi 1,1 millió hordó olaj kiesését jelenti. Ez a mennyiség nemcsak a magyar piacról hiányzik, hanem a szlovákról is. Ezzel az Európai Unió két tagállama igen nehéz helyzetbe kerülhet.
Mondhatnánk: milyen jó, hogy tagjai vagyunk a huszonhét államból álló szövetségnek, mert így nem egyedül kell kiállni az érdekeinkért. Mert aki egy tagállamnak – jelen esetben kettőnek – kárt okoz, az egy egész közösséggel kerül szembe. Igen ám, de a valóság nem így áll össze. Az unió vezetése ugyanis egyáltalán nem így gondolkodik. Brüsszel inkább a tagjelölt ország mellett áll ki, mintsem a már meglévő tagállamok mellett. Hogy is lehetne máshogy értelmezni azt a cinikus választ, miszerint az érintett országoknak vannak olajtartalékaik, nem kell itt aggódni semmiért.
Oroszország éves kőolaj-kitermelése 560 millió tonna, azaz Moszkvát pont nem érdekli Ukrajna legújabb lépése. Az érintett mennyiség ugyanis 4-4,5 millió tonna. Kicsit most pillantsunk vissza az időben, és tegyük fel a kérdést: ha ez a döntés Oroszországnak nem, akkor kinek fájhat? Nem véletlen, hogy a csővezetéken érkező olajszállítmányok mentességet kaptak az unió embargója alól. Enélkül ugyanis hosszú távon nem biztosítható régiónk üzemanyag-ellátása. Energiapiaci szakértők szerint az orosz Lukoil szankcionálásával Magyarország és Szlovákia, de közvetetten az egész térség elveszíti az egyik legnagyobb beszállítóját.
És akkor ejtsünk szót a tartalékokról is. Igen, ezek valóban védelmet nyújtanak, mégpedig a rövid távon jelentkező zavarok ellen. Középtávon azonban már jóval súlyosabb következményekkel kell szembenézni. Egyszerűen arról van szó, hogy veszélybe kerül az ország ellátása. Az Európai Unió és Ukrajna társulási megállapodása kimondja, hogy Ukrajna nem szakíthatja meg sem teljes egészében, sem részben az energiahordozók tranzitját Ukrajnán keresztül európai uniós tagállamok irányába. Ez a megállapodás most – finoman szólva – is sérült.
