Van mit megvédeni

Hazánk gazdasága nőtt a legnagyobb ütemben, gyors tempóban közelítettünk az EU fejlettebb államaihoz.

Az új ingatlanok számának növekedését visszafoghatja az áfakedvezmény részleges kivezetése Fotó: Havran Zoltán

„A cholera körüli tapasztalások gyűjtésére kiküldött orvosok napidíja s útiköltségei” kiadási tétel fedezésére 1500 forintot irányzott elő Magyarország 1848-as költségvetési terve Kossuth Lajos korabeli jelentése szerint. A kolera ázsiai terjedéséről egyre gyakrabban röppentek fel hírek. Erdélyben 1848 nyarán jelent meg a betegség, amely rövid idő alatt már a Tisza vidékén szedte áldozatait. A kolera 1831-ben is végigsöpört az országon, nagyon sokak halálát okozva. A járványnak esett áldozatául Kazinczy Ferenc is.

Százhetvenkét esztendő telt el 1848 óta. Most újra egy járvány szabja meg a költségvetés bizonyos tételeit. A koronavírus az emberi életben és a gazdaságban is pusztít. Nemcsak az orvosoknak, kutatóknak, hanem az ország pénzügyeiért felelős kormányzatnak is fel kell vennie a harcot. A jövő évi büdzsé tegnap került az Országgyűlés elé. A pénzügyminiszter ezt a gazdaságvédelem költségvetésének nevezte el. Találóan, mert van mit megvédeni.

A magyar gazdaság teljesítménye az unió élvonalába emelte Magyarországot.

Hazánk gazdasága nőtt a legnagyobb ütemben, gyors tempóban közelítettünk az unió fejlettebb államaihoz. Rekordot döntöttek a beruházások, szárnyalt a kiskereskedelem, ahogy a turizmus is. Történelmi mélypontra csökkent a munkanélküliek száma, szinte csak az nem jutott munkához, aki nem akart. A nemzeti össztermékhez képest Európában nálunk fordították a legtöbb pénzt a családok támogatására. Ilyen bőkezűen pedig tán sehol a világon nem segítik úgy az otthonteremtést, mint itt.

A járvány nyomában megbénult a világ gazdasági vérkeringése. Az életmentő beavatkozás Magyarországon is kezdetét vette: a kormány történelmi léptékű gazdaságvédelmi akciótervvel állt elő. A fő célt a munkahelyek megvédésében, illetve újak teremtésében jelölte meg. Ezt a miniszterelnök úgy fogalmazta meg, hogy „amennyi munkahelyet a vírus tönkretesz, annyit kell létrehozni”. Az akciótervhez hasonlóan a többi között ezt szolgálja a 2021-es költségvetés is. A Gazdaságvédelmi Alapban jövőre 2500 milliárd forintot meghaladó összeg áll majd rendelkezésre, a járvány elleni védekezésre létrehozott alapban pedig 3000 milliárd forint. A kormány nem mondott le a családok támogatásáról, az otthonteremtésről, a babaváró programról és a nyugdíjasokról sem. Folytatódnak a népszerű kezdeményezések, valamint kezdetét veszi a 13. havi nyugdíj visszavezetése, de lesz miből nyugdíjprémiumot is fizetni.

Jövőre lényegében minden területen több pénzből lehet majd gazdálkodni, mint az idén. Magyarul ez azt jelenti, hogy a válságra továbbra sem a megszorítás a válasz. Az ellenzék természetesen ezt nem így fordítja le. Szinte még fel sem került az Országgyűlés honlapjára a tervezet, máris elkezdték pufogtatni az előre legyártott panelszövegeket: A Fidesz költségvetése nem az újjáépítés költségvetése; a jövő évi büdzsé mellőzi a józan észt és a szakértelmet; a kormány semmilyen valódi intézkedést nem akar megtenni, amely tényleg a magyarok javát szolgálná, és a többi és a többi. Aki újat várt az ellenzéktől, az ismét csalódott. Még az is lehet, hogy a büdzséről szóló vitában Tóth Bertalan szocialista elnök harmadszorra is elmondja azt a beszédét, amivel 2019-ben és 2017-ben is megörvendeztette a hallgatóságát.

Az ország teljesítményét szerencsére most sem az ellendrukkerek magvas gondolatai minősítik, hanem az a tény, hogy egy gazdasági válság idején is a kormány készítheti el a költségvetést és nem a Nemzetközi Valutaalap írja elő, hogy mire mennyit lehet költeni. Sajnos az utóbbira is volt példa.