A bíráskodás sem mentség az eredménytelenségre

Válságban van az amatőr boksz. Két évvel a minden tekintetben sikeres budapesti világbajnokság után botrányos vb-t rendeztek Houstonban. Az ökölvívásban nagyhatalomnak számító Kuba az elnök, Fidel Castro parancsára a sorozatos bírói csalások miatt tüntetett, majd visszalépett. A franciák pedig a ringen kívül, ököllel akarták bizonyítani igazukat. A botrányok sem fedhetik el, hogy a magyar válogatott tagjai a dobogó közelébe sem kerültek, a címvédő Erdei Zsolt már az első mérkőzésen kijózanító vereséget szenvedett.- Kezdjük az alapoknál – javasoltam Csötönyi Sándornak, a Magyar Ökölvívó-szövetség elnökének. – Kovács István olimpiai és világbajnoki sikere eltakarta, hogy a magyar ökölvívás alapja gyenge, nagyon szűk a hazai élmezőny.- Ez így nem igaz. Az elmúlt három évben éppen a sikerek hatására a szakosztályok száma húsz százalékkal nőtt. Az alap tehát szélesedett, anyagi okok miatt viszont nem erősödött. A szakosztályok többsége súlyos anyagi gondokkal küzd, a feltételek nem adottak a színvonalas munkához.- Hány ökölvívó van Magyarországon?- Papíron több mint háromezer, de csak harminc olyan felnőtt versenyzőnk van, aki nemzetközi versenyen bemehet a ringbe.- Kovács István jelenleg az egyik legnagyobb sztár hazánkban. Az olimpiai bajnok sikeres profi pályafutása mennyire népszerűsíti az ökölvívást?- Koko páratlan sikersorozata jó propaganda a bunyónak, egyre több gyerek kap kedvet az ökölvíváshoz. A gond az, hogy hiába húz évente több ezer diák kesztyűt, a rossz feltételek miatt kilencven százalékuk a divatosabb küzdősportokat választja.- Vitathatatlanul a legharciasabb sportági elnök, aki például hangosan tiltakozott, amikor az év elején az ökölvívás nem került a kiemelten támogatott sportágak közé. Ellenvéleményét a világbajnokság eredménye nem igazolta.- Az elmúlt tíz évben a sportvezetés hátrányosan kezelte sportágunkat. Akadt, amikor azzal indokolták a kisebb támogatást, hogy nincs eredmény. Amikor olimpiai és világbajnoki érmeket tettünk az asztalra, akkor a versenyzői hátteret hiányolták. Nekünk mindig minden forintért harcolnunk kellett. Sajnos hasonló a helyzet az egyesületekben is, a bunyósok a sor végére kerültek. Az áldatlan állapotot jellemzi, hogy hazánkban összesen két edző dolgozik főfoglalkozásban. Az utánpótlás-nevelést nehezíti, hogy nem jómódú családokból jönnek a gyerekek bunyózni, ezért több támogatás kellene, hogy meg tudjuk tartani őket a sportágnak. A világbajnoki gyengébb szereplés éppen azt bizonyította, hogy pénz nélkül nem lehettünk ellenfelei a világ legjobbjainak.- Ezzel azt akarja mondani, hogy csupán pénzhiány miatt nem nyertek versenyzőink érmet Houstonban?- Nem ezen múlott a siker, de ez is közrejátszott. Az ez évi százhetvenmillió forintos költségvetésből csak negyvenmillió állami támogatást kaptunk. Ezért a válogatott felkészülési tervén módosítani kellett, három-négy edzőtábor elmaradt, és a válogatottak a költséges külföldi tornákra nem mehettek el. Ugyan nagy bravúr volt, hogy csapatunk legyőzte az Egyesült Államok és Németország válogatottját, de egy-egy mérkőzés nem pótolta a sorozatos csatákat. A világbajnokságon megnéztem a legjobbak rajtlistáját: amíg a nemzetközi élmezőny tizenöt-tizenhat versennyel készült a világbajnokságra, addig a magyarok öt-hat viadal után érkeztek Houstonba. Ez többé nem fordulhat elő.- A világbajnokság tudósításaiból kiderült, hogy a bírók a magyarok ellen pontoztak.- A bíráskodás kritikán aluli volt. Számunkra nem jelentett ugyan vigaszt, de az ellenünk elkövetett csalásokat igazolta, hogy a tizenhét eltiltott pontozóbíró közül tizenegyen magyar ökölvívó kárára is csaltak. Butaság lenne azonban a gyengébb szereplést csak a bírókra fogni. Mert nem sikerült például az akklimatizálódás, csapatunk két nappal a rajt előtt érkezett a világbajnokságra. Persze tudtuk, hogy tíz nappal előbb kellett volna kiutazni. Ez viszont tizenötmillió forintos kiadást jelentett volna, de akkor elköltjük azt a pénzt, amit az őszi olimpiai válogatóversenyekre raktunk félre. A másik gond a súlycsoportprobléma volt. A világbajnokság után bejelentettem a versenyzőknek: amíg én vagyok az elnök, addig nem fogok olyan sportolókat menedzselni, akik fegyelmezetlenül élnek, és közvetlenül a világbajnokság előtt akarnak beférni súlycsoportjukba. Erdei Zsolt sérülés és műtét miatt elhagyta magát, nyolcvanöt kilóról kellett hetvenötre lefogynia. A túlzott fogyasztás erővesztéssel jár, pedig az amatőr bokszban is egyre fontosabb az ütőerő. Szakmailag tehát tanulságos volt a világbajnokság – ugyanezeket a hibákat a jövő évi olimpián nem fogjuk elkövetni.- Kilábalt a hullámvölgyből a magyar ökölvívás?- Hasonló helyzetben voltunk kilencvenötben, amikor a berlini világbajnokságról szintén érem nélkül jöttünk haza. A következő év tavaszán versenyzőink már jól szerepeltek az Európa-bajnokságon, majd Kovács István olimpiai bajnokságot nyert. Jelenleg hat-nyolc olyan versenyző van a sportágban, aki megfelelő felkészülés után éremszerzési eséllyel indulhat az olimpián. Örömteli az is, hogy tíz pályázó közül Budapest nyerte a jövő évi junior világbajnokság rendezési jogát. Tehát nem fogunk megállni, küzdünk, harcolunk tovább, hogy a világbajnoki kisiklást minél előbb feledtessük.