A Disko-öbölben fű nem terem

Sepp Piontek először a Werder Bremen játékosaként lett ismert, majd a ’80-as években a dán válogatottat vezényelte sikeresen. Munkájának eredményeként az addig jobbára csak amatőrökből álló északi ország évekig európai futballhatalomnak számított. Piontek nem a helgolandi homokra építette várát: a dánok 1992-ben Európa-bajnokok lettek! Ilyen előzmények után kissé furcsának tűnhet, hogy a kiváló szakember manapság a grönlandi nemzeti tizenegy szövetségi kapitánya.Az örök jég birodalmának nevezett, kontinensnyi méretű szigeten ötvenezer ember él, háromezren hódolnak a labdarúgás iránti szenvedélyüknek. Az óriási távolságok (Grönland olyan hosszú, hogy Norvégiától Szicíliáig érne) miatt itt másképpen bonyolítják le a bajnokságot, s a mostoha időjárási viszonyok is korlátozzák a lehetőségeket. Mivel Grönland hatalmas, ezért először a regionális mérkőzéseket játsszák le, délen Julianahab-ban, délnyugaton a fővárosban, Nuukban és innen északra, a Disko-öbölben. Ezt követően regionális első és második helyezettek találkoznak a bajnokságban. A pontvadászat ideje nyárra korlátozódik, ami érthető, hiszen a déli csücsökben fekvő Julianahabban is csak 14 fok a legmagasabb nyári hőmérséklet. Egyébként ezen a településen található Grönland legnagyobb tribünje, kétszázötvenen férnek el rajta. A nuuki focipálya lelátója természetes eredetű, nem egyéb egy jókora sziklánál, amelyen mindenfelé emberek ülnek, némelyek százötven méter magasan egy-egy focimeccs alkalmával. A helyi legendák szerint néha egy elbóklászott jegesmedve vagy fóka is megbámulja a játékot. A focisták nem profik. Halászok, tanárok, közalkalmazottak, és a futballt hobbiból űzik. Igen nehéz dolog őket egy-egy meccsre összehozni, hiszen egy hétig is úton vannak hajóikon, vagy a fjordokban rekednek a borjadzó gleccserek jege miatt. Helikopteren közlekedni pedig igen drága mulatság, nem mindenki engedheti meg magának. Viszont Piontek érkezése lényegesen javított a helyzeten. A híres tréner neve vonzónak bizonyult a Grönland Air, mint szponzor számára, és a légitársaság évente több mint ezerszer utaztatja a labdarúgó-bajnokság résztvevőit – csoda, hogy ezek után sokkal könynyebbé vált a játékosok összetrombitálása? Piontek egyébként ingyen dolgozik. Továbbra is Dániában lakik, és csak szabadidejében megy el Grönlandra, a nemzeti tizenegyet edzeni. A válogatott focisták javarésze a világ legnagyobb szigetén él, de az utánpótláscsapat több tagját – gondolva a jövőre – Svédországban és Dániában iskolázták be futballkollégiumokban. A sziget nemzetközi státusát rendezendő, a napokban kérte a grönlandi futballszövetség a felvételét a FIFA-nál és az UEFA-nál. A grönlandiak igazából nem akarnak valódi taggá válni. Céljuk az, hogy olyan státust kapjanak, amely lehetővé teszi számukra a részvételt hivatalos nemzetközi barátságos mérkőzéseken. Az előzetes információk szerint a két futballszövetségnél rokonszenvvel álltak hozzá a grönlandiak kérvényéhez. Grönland játszott már barátságos mérkőzést 1981-ben (kétszer is), de ezek az eredmények hivatalosan nem számítanak, akkor Izlandtól 5-1-re, a Feröer-szigetektől 3-2-re kapott ki, s természetesen már akkor is Piontek foglalkozott a válogatottal. Ahhoz, hogy Grönlandon nemzetközi mérkőzést rendezhessenek, mindenekelőtt füves pályára lenne szükség, amelynek építését már tervbe vették. Elkészültéig Izlandon, Dániában, esetleg a Feröer-szigeteken játszana a válogatott. A bajnoki mérkőzéseket egyébként kavicson rendezik, mert a fű megfagy. Jelenleg a grönlandiak izlandi szakemberekkel karöltve olyan fű telepítésével kísérleteznek, amelynek nagyobb az ellenállóképessége az átlagosnál, és nem pusztul ki, ha jön a tél.