A vállalkozó tagadja a vádakat

Tunéziai „őszöléséből” hazatérve cikkeinkből magára ismert az a vállalkozó, akiről a nyomtalanul eltűnt érdi fafeldolgozóüzem-tulajdonos, Alföldi István családja azt feltételezi, leginkább neki fűződött érdeke a 65 éves férj és apa elrablásához. Bár a zaklatott lelkű család mindannyiszor nevén nevezte a férfit, aki szerintük becsapta, s megpróbálja kisemmizni őket, lapunk – a személyiségi jogokat szem előtt tartva – csak T. Józsefként említette az érdi vállalkozót. Tőzsér József ismerőseivel együtt így is rájött, hogy róla lehet szó, ezért reagált a leírtakra. Ügyvédje, Hegedűs László vaskos aktában őrzi azoknak a dokumentumoknak a fénymásolatát, amelyek szerinte azt bizonyítják: megbízója nem fekete bárány, mint amilyennek az Alföldi család hiszi. Ezért úgy véli, dőreség részükről, hogy lakásmaffiát, úgynevezett „lehúzást” sejtenek a kölcsönszerződés hátterében. Adásvételi szerződések, okiratok, közjegyző előtt mindkét fél részéről aláírt kölcsönszerződés van Tőzsér József birtokában, s vitás ügyekben szerinte csak ez számít. Az okmányok szerint 100 millió 690 ezer forintot adott Alföldi Istvánnak a fafeldolgozó üzem vonatkozásában a szerződés és más okiratok aláírásakor. Tagadja, hogy megbízójának húsz körüli peres ügye lenne, hasonlóan vitatott kölcsönszerződések miatt, de tény, hogy Alföldiékkel perben állnak. Az Alföldi Istvánné által félmil-liárdosnak emlegetett vagyon szerinte a hivatalos értékbecslés alapján jóval kevesebb, és több bank és magánszemély követelése is terheli. Hegedűs László tapasztalataira hivatkozva állítja: feltehetőleg a családfő holléte miatti aggodalma, fájdalma, kilátástalan jövője miatti kétségbeesése késztette arra az Alföldi családot, hogy ösz-szekeverje a tényeket a feltételezésekkel. Az emberek ugyanis hajlamosak arra, hogy bizonyos jogi gyakorlatot megragadjanak, ám később, amikor már előttük van az aláírt, valós akaratukat tükröző okmány, megpróbálják visszavonni, semmissé tenni. Ilyenkor jönnek az állítások a lakásmaffiáról, kényszer hatására tett aláírásról, szóbeli ígéretekről... Sokan még a közjegyzői okiratokat is támadják, hogy időt nyerjenek vele. Tőzsér József ügyvédjén keresztül tagadja Alföldiék vádjait, azt pedig különösen sértőnek érzi, hogy bármilyen formában kapcsolatba hozzák a fakereskedő eltűnésével. Hogy kinek van igaza, a kölcsön adott pénzét vagy a telepet visszakapni akaró Tőzsérnek, vagy az élet munkája árán felépített, megszerzett családi vagyonhoz ragaszkodó Alföldi családnak, a bíróságon dől el, valószínűleg hosszú évek múltán. Hegedűs úgy tartja: Magyarországon se nyert, se vesztett per nincs. Az ügyvéd véleménye szerint ettől a pertől elvonatkoztatva még adásvételi szerződés megkötésénél is lehetséges feltűnő értékaránytalanság megállapítása, de ilyen esetben is az eredeti állapotot kell helyreállítani, és a felvett pénzt kamatostól vissza kell adni, akár a jelen ügyben, majd a bíróság döntését követően. Az ügyvéd szerint megbízója megegyezésre törekszik, de azt az álláspontot, hogy a család hölgytagjai-nak nincs pénze, elfogadhatatlannak tartják.