Az esélyesség súlyos terhe

Az olimpiai bajnok magyar vízilabda-válogatottból többen nem tértek haza 1956-ban, Kárpáti György is a szabad világot, Amerikát választotta, ahol tárt karokkal várták a magyar sportolókat. Az olimpiai bajnok 1957 februárjában váratlanul megjelent a Császár uszodában. Gyarmati Dezső azonnal kapcsolt, szólt társainak, hogy viselkedjenek úgy, mintha csak délelőtt váltak volna el. Kárpáti vette a lapot, s unottan odaszólt: „Szevasz-tok.” – Hogyan sikerült az amerikai kirándulás? – kérdeztem Kárpáti Györgytől. – Csodálatosan, életem egyik legszebb élménye lett. Bejártuk a hatalmas országot, s mindenütt nagy szeretettel fogadtak. Huszonnégy városban negyven bemutatómérkőzést játszottunk. Egyedül az zavart, hogy nem kaptunk valós híreket itthonról. – Amerika a nagy lehetőségek országa. Miért döntött úgy, hogy három hónap után hazatér? – Mert túl fiatal voltam Amerikához. Két hónap alatt felmértem, hogy az Egyesült Államokban a vízilabda nem olyan népszerű sportág, mint itthon. Igaz, 1956-ban már kétszeres olimpiai bajnok voltam, de csak húszéves. Nagyon hiányzott a csapat és a barátok, szerettem volna még a magyar válogatottban játszani. Elhatározásomat erősítette, hogy a szívem is hazahúzott a gyönyörű menyaszszonyomhoz. – Az elmúlt negyven év alatt sohasem bánta meg, hogy visszatért Magyarországra? – Visszanézve is úgy ítélem meg: helyesen határoztam. Hazatérésem után még két olimpián vehettem részt, Rómában ugyan csak harmadikok lettünk, de huszonkilenc évesen Tokióban sikerült a harmadik aranyérem, s ezzel beértem barátomat, Gyarmati Dezsőt. A menyasszonyból is jó feleség lett. – A melbourne-i olimpián a szovjet–magyar mérkőzés háttérbe szorította, hogy Magyarország húsz-hármas gólaránnyal győzött. – Valóban, kiütéses győzelmet arattunk. Például három mérkőzésen nem kaptunk gólt. Az 1952-es olimpián aranyérmes csapat Melbourne-ben érte el csúcsformáját. Annyira jobbak voltunk a világnál, hogy az itthon zajló forradalom ellenére is sorra legyőztük az ellenfeleket. – Jövőre ismét Ausztráliában rendezik az olimpiát. Milyen jó tanácsot ad az utódoknak? – Végre ismét van egy kitűnő csapatunk, amit az idei Európa-bajnoki és a Világkupa-győzelem is bizonyít. Véleményem szerint a felkészüléssel, az átállással biztosan nem lesz gond. Kemény Dénes csapatának a legnagyobb ellenfele önmaga lesz. Az olyan régen várt olimpiai siker ugyanis azon múlik majd, Kásásék hogyan tudják elviselni az esélyesség terhét.