Döntő az olajár

A GDP növekedése év végére elérheti a 4 százalékot – hangzott el tegnap a Pénzügyminisztériumban megtartott sajtóbeszélgetésen. Járai Zsigmond pénzügyminiszter elmondta: 1999 végére az olaj világpiaci árának alakulásától függően 9,5-10 százalékos inflációra számít a kormány. A költségvetés hiánya már most az év végére tervezett szinten van, jelenleg mintegy 30 milliárd forint. Tekintettel arra, hogy a magas adóbevételek miatt októberre nullszaldóra számítanak és a tb-vagyon értékesítéséből származó bevétel miatt pedig november–december hónapban sem nő majd a hiány, a miniszter szerint ezen a területen is tartható lesz az idei előirányzat.A 2000-re benyújtott költségvetésről szólva elhangzott: az elsődleges kiadások 1999-hez képest reálértéken 2,6 százalékkal emelkednek, ez a miniszter szerint nem jelent sem megszorító, sem túlságosan engedő jellegű költségvetést. A GDP a várakozások szerint 4-5 százalékkal nő jövőre is. A juttatásokat a minisztériumok most is kevésnek tartják, holott mindenhol legalább közel 6 százalékkal nőnek az ideihez képest. A belső felhasználású növekedés 4,5 százalék, a fogyasztás növekedése 3,35 százalék körüli lesz. A kormány nem akar a jövő évben sem recessziót, de a miniszter szerint az egyes kormánytagok és képviselők által felfedezett tartalékok sincsenek meg a költségvetésben. Az agrártárca ismert igényeit Járai Zsigmond úgy kommentálta, hogy az egyéb területekről eleve 62 milliárddal több jut a tárcának, és az esetleges adóbevétel-többletből sem az agrártárcát, hanem a költségvetés hiányát kell majd finanszírozni. Az elmaradt adók behajtásának fokozásával párhuzamosan az aktuális adóbevételek egy részétől esne el a költségvetés. Az infláció a 2000. év végére 6-7 százalék körüli lesz, ennek eléréséhez természetesen következetes inflációcsökkentő politika szükséges. A keresetek növekedéséről szólva a miniszter elmondta: nincs összefüggés az illetményalapok növelése és a keresetek növekedése között. A nyugdíjak két százalékkal nőnek reálértéken, a keresetek növekedése is hasonlóan alakul, például a bírák és a pedagógusok illetménye 8,25 százalékkal nő majd. Nem állja meg a helyét az a feltételezés, hogy az állami szektorban lassabban növekednek a bérek, az állami szektor húzza mindig maga után a versenyszférát. Az önkormányzatok összes költségvetési támogatása 8,9 százalékkal nő átlagosan, ez 2000-re 680,7 milliárd forintot jelent. Az új elosztási rendszer van, akit kedvezően, van, akit kedvezőtlenül érint, ez utóbbiak közé tartozik a főváros is. A miniszter viszont figyelmeztetett arra, hogy rengeteg állami beruházás van, amely Budapest fejlesztését érinti, ezt a körülményt is figyelembe kell venni a bírálatoknál.