időjárás 13°C Jusztina 2022. szeptember 26.
logo

Fél század a nyelvtudományért

Farkas Tímea
1999.10.29. 22:00

A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete 1949-ben azzal a céllal alakult meg, hogy a nyelvi problémák rendszerezésére vállalkozzon. A fél évszázados működés során a tudomány eredményeit felhasználva számos kutatási területtel bővült az intézet tevékenysége. Az intézmény igazgatójával, Kiefer Ferenccel beszélgettünk. – Hogyan értékeli az intézmény fél évszázados működését? – Nem panaszkodhatom, hiszen nagyon sokrétű munka folyik az intézet keretein belül. Az ötven év alatt profilváltás is történt, hiszen az eredeti elképzelés szerint nemcsak a magyar és a finnugor nyelvcsalád, hanem a latin, a germán és az indoeurópai nyelvek kutatásával foglalkoztunk. Mivel az idegen nyelvek oktatása az egyetemekre koncentrálódott, intézetünk a magyar nyelv kutatására specializálódott. Az első időszakban alapmunkákat kellett létrehozni, a Magyar értelmező kéziszótárt, a magyar nyelv leíró nyelvtanát, a magyar nyelv történetét, etimológiai szótárt, tájszótárt. Igaz, ezek a munkák idejüket múlták, de akkor nagyon jelentősek voltak. Egyik fontos feladatunk a korszerűsítésük. – Más tekintetben is változott az intézet arculata? – Általános nyelvészeti kérdésekkel is foglalkozunk. Ezen a téren kiemelkedő nemzetközi eredményeket értünk el a fonetika, a morfológia és a szintaxis terén. Elkészült a Strukturális magyar nyelvtan és az Új magyar nyelvtan című könyv – mindkettő korszerű általános nyelvészeti alapokon nyugszik. – Az informatikai és információs forradalom milyen teendők elé állítja önöket? – Tavaly volt egy konferencia arról, hogy korunk vívmányai milyen hatással vannak nyelvünkre. Úgy látjuk, kétpólusú a problémakör. A nyelvművelést érinti az idegen szavak, neologizmusok, az idegenes hangsúlyozás problémája. A másik fontos teendő pedig a nyelvi technológiák kidolgozása, azaz a kommunikáció eszközeinek megteremtése. Pél-dául egy magyar számítógépes nyelvi adatbázis megalkotása, a beszélt nyelv nyelvtani rendszerezése vagy a siketek jelbeszédének leírása. Többek között azért is merültek fel ezek az igények, mert megfigyelőként részt vehettünk a brüsszeli nyelvtudományi központ munkájában, ahol azt tapasztaltuk, hogy más nyelvek már megteremtették ezek alapjait. – Milyen nehézségei vannak a kutatómunkának? – A gyakorlati munkát az gátolja, hogy munkatársaink legtöbbjének máshol is van állása. Köztudott, az akadémiai fizetések harminc százalékkal alacsonyabbak, mint az egyetemen tanítóké, ezért több kolléga tanít egyetemeken, így kevesebb időt tud a kutatómunkára szánni. Az intézet infrastruktúrája azonban megfelelő.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.