A sárkány fejétől a fővárosig (3. rész)

A négy-hat sávos autópályák mentén lerobbant ipartelepek és felhőkarcolók, zsúfolt lakónegyedek és kertes villasorok váltakoznak. Aztán a taxit helyettesítő riksák és biciklisták milliói és modern autócsodák okozta dugók közt araszolva jutunk el a repülőtérre, ahonnan a belföldi járatokon Jumbók és Boeingek repítik az utazót. Kína minden idők legnagyobb fejlődését, népe pedig sosem látott anyagi gyarapodását élte át. E változás az 1978-ban elhatározott gazdasági reform és nyitás politikája, amelyet mindvégig a fokozatosság, a „lépésről lépésre” haladás elve hatott át. Az eredmények hatására 1980-ban négy különleges gazdasági övezet alapításáról született döntés. Nem sokkal később további tizennégy tengerparti település kapta meg az ipari és technológiai fejlesztési terület címet. Harmadik lépcsőben, 1985-ben a folyók, így a deltavidékek kaptak kiemelt, nyílt státust. Ma már a 140 tengerparti körzet nyílt városai mellett az ország belsejében és a nyugati határvidéken is számos fejlesztési övezet várja a befektetőket. A leglátványosabb fejlődés az elsőként megnyílt területeken tapasztalható. Szerkesztőségünk munkatársai is ezekben az övezetekben jártak a közelmúltban.Shenzhen várost 1979-ben alapították, előtte halászfalu volt. Területén napjainkban közel négymillióan élnek. A népesség fele a 327 négyzetkilométeres kiterjedésű különleges gazdasági övezetben lakik és dolgozik, amely 1980-ban Kína első különleges gazdasági övezete lett. Elsőként olyan exportra termelő hongkongi és tajvani cégek települtek a városba, amelyek viszonylag alacsony technológiai színvonalon álltak, de ez már a múlté. Azóta a termelékenység és a nemzetközi versenyképesség növelése érdekében a technológia és az üzleti menedzsment fejlesztése, valamint a külföldi befektetések új, kísérleti szabályozása került előtérbe. Egykori falu A város gazdasági életében már a nemzetközi normák érvényesülnek. A hi-tech vállalatok kiemelten előnyös bánásmódban részesülnek. Egyre több vegyesvállalat és külföldi cég települ ide, és számos szabadkereskedelmi zóna létesül. Az ipar és a kereskedelem mellett a pénzügyi élet, a szolgáltató szektor és a szállítás szintén nyitott a külföldi befektetők előtt. Az elmúlt húsz évben közel 20 milliárd dollár külföldi tőkebefektetés realizálódott, és több mint 13 ezer, külföldi tőkét is tartalmazó vállalkozás alakult. A terület hajdani lakói mezőgazdasággal és halászattal foglalkoztak. Az 1979 óta eltelt években Shenzhen elképesztő sebességgel fejlődött, és elmaradott határtelepülésből ipari nagyvárossá vált. A város GDP-je 1980 és 1998 között évente átlag 32,2 százalékkal emelkedett, 1998-ban elérve a 128,9 milliárd jüant (1 jüan kb. 30 forint). Az ipari össztermék értéke évi 49,5 százalékkal nőtt, és 1998-ban 184,8 milliárd jüanos értékre rúgott. A belkereskedelem volumene évente 35,2 százalékkal, a külkereskedelemé 43,4 százalékkal nőtt, és 42,3 milliárd jüan, illetve 45,3 milliárd dollár értéken regisztrálták 1998-ban. Az egykori falu ma Kína vezető nagyvárosainak egyike mind gazdasági, mind infra-strukturális és szociális tekintetben. A várostervezők nagy gondot fordítottak arra, hogy Shenzhen ne csak kellemes lakó- és pihenőövezetekkel rendelkezzen, hanem iroda- és ipari negyedeiben is érvényesüljenek a környezetvédelem és a tájtervezés alapelvei. A kulturális élet és a turizmus fellendítését több színház, könyvtár, egy szimfonikus zenekar, táncegyüttes és számos idegenforgalmi nevezetesség szolgálja. Egy-egy „minivilág” mutatja be Kína és a Föld nevezetes épületeit és helyeit, de a város területén vagy környékén található nemzetiségi kultúrfalu, szafaripark, botanikus kert, strand, golfklub és több kirándulóhely is. Tengeri kikötői Kína nyolc legnagyobb kikötővárosa közé emelik Shenzhent. A 12 kikötő 1998-ban 34,44 millió tonna teherforgalmat bonyolított. A Yantian tengeri kikötő Kína második legnagyobb mély vizű konténerkikötője. A kikötői forgalomban csakúgy, mint másutt, 1997. január 1. óta a külföldi tulajdonú vállalatok és alkalmazottaik ugyanazon adminisztratív szabályokkal dolgozhatnak, mint a kínaiak. A shenzheni vezetés törekvése a várost a hi-tech ipar középpontjává tenni. Ennek érdekében Shenzhen iparfejlesztési stratégiájában a csúcstechnológia fejlesztése elsőbbséget élvez. Az adminisztratív szabályozás e területet számos könnyítésben és kedvezményben részesíti. Az újonnan bejegyzett hi-tech vállalkozások az első nyereséges évtől számítva két évre mentesülnek a nyereségadó fizetése alól, további nyolc évig pedig az aktuálisan kiszámított évi nyereségadójuknak csak a felét kell leróniuk. A kedvezményes időszak lejárta után, amennyiben termékeik legalább 70 százalékát exportálják, további kedvezményekben részesülnek. Az importált csúcstechnológiát alkalmazó, az újdonságnak számító termékeket gyártó, valamint a szoftverfejlesztő cégek szintén különböző adó- és vámkedvezményekben, illetve adóvisszatérítésben részesülhetnek. A hi-tech vállalatoknál zajló tudományos kutatást, szakember-toborozást, a képzést és átképzést, technológiai és infrastrukturális fejlesztést szintén többféle adminisztratív és fizetési könnyítés segíti. A hi-tech szektor máris a város iparának legdinamikusabban fejlődő és legjellemzőbb területei között szerepel. A kilencvenes évek elejétől a csúcstechnológiai ipar termelékenységi rátája 61,46 százalékos éves átlaggal növekedett. Az elmúlt évben 7,89 milliárd dollár értéket állított elő, és az ipari össztermék 35,44 százalékát tette ki. A csúcstechnológia öt területen fejlődik igen lendületesen: az elektronika, a biotechnológia, az új alapanya-gok kifejlesztése, az optikai elektromechanika és a lézer terén. A tavalyi év végén 125 hi-tech vállalat működött Shenzhenben. Közülük 14 cég egymilliárd jüan feletti értékben termelt. Mára Shenzhen Kína információtechnológiai iparának legnagyobb bázisává vált. Az elektronika és információ-technológia területén 60,39 milliárd jüan értékű gyártási tevékenység folyt itt. A gyógyászati és biotechnológia, valamint az új alapanyagok kereskedelme jelentős. Kínában itt gyártják a legtöbb számítógépet, billentyűzetet és hosszú élettartamú akkumulátort. Elektronikus méhecske Mindezek fényében nem véletlen, hogy a Külkereskedelmi és Gazdasági Együttműködés Minisztériuma, a Tudományos és Technológiai Minisztérium, az Információtechnológiai Minisztérium, a Kínai Tudományos Akadémia és Shenzhen város népi önkormányzata elhatározta, hogy minden ősszel országos hi-tech vásárt rendez a városban. Az első kínai hi-tech vásárt 1999. október 5–10. között tartották. A vásár logója, az „elektronikus méhecske” a csúcstechnológia lendületességét, minőségét és tisztaságát jelképezte. A hi-tech vásárra felépült 54 ezer négyzetméteres kiállítóközpont öt csarnokában 1700 stand fért el. A legnagyobb csarnokban a számítástechnika, a telekommunikáció és az internet világa kapott helyet. Természetesen külön csarnokban mutatták be a legújabb kínai hi-tech eredményeket, s három csarnok állt a nemzetközi résztvevők szolgálatára. A kiállítóközpontot behálózó elektronikus információs rendszerek szintén a csúcstechnológiát képviselték. A vásáron kínai és külföldi egyetemek, kutatóintézetek és hi-tech vállalatok egyaránt jelen voltak. Legfrissebb eredményeik kereskedelembe juttatását több mint ezer meghívott pénzügyi cég, beruházási tanácsadó és közvetítő vállalat volt hivatva megkönnyíteni. A vásáron jelen levő beruházási bankok és potenciális beruházók a hi-tech szektorral közvetlen közelről ismerkedve élhettek a projektek összehasonlításának lehetőségével. Kína tartományai, autonóm területei és nagyvárosai is bemutatták hi-tech termékeiket és projektjeiket, hogy további terveik megvalósításához külföldi befektetőket toborozzanak. A Guangzhou gazdasági és technológiai fejlesztési kerület Kantontól (Guangzhou) 32 kilométerre keletre, a Gyöngy-folyó deltájában fekszik. Négy zónára oszlik, amelyek egyikén kizárólag tajvani befektetők épületei állnak. A fejlesztési kerület harminc négyzetkilométerén 23,2 milliárd jüan értékű infrastrukturális befektetés halmozódott fel. Három kikötő, fejlett vasút- és közúthálózat, valamint Kína harmadik legnagyobb nemzetközi repülőtere köti össze a nagyvilággal. A vám- és kereskedelmi hivataloktól a pénzügy, biztosítás és felügyelet szervein, intézményein át a szolgáltatókig, oktatási és egészségügyi intézményekig minden megtalálható a területen. A kedvező befektetési környezet 33 ország és régió üzletembereit vonzotta ide. A világ ötszáz vezető multinacionális vállalata közül ötven megvetette a lábát a fejlesztési kerületben. Az itt bejegyzett 567 ipari projektből 353 folytat termelőmunkát. A GDP 1998-ban 23,15 milliárd jüan volt. Az 1991-ben alakult Gaungzhou hi-tech ipari fejlesztési zóna 28 négyzetkilométerén négy tudományos és technológiai park, bennük összesen 1200 vállalat található. Ezek egyhatoda csúcstechnológiát fejleszt és alkalmaz. Három egyetem, kilenc további felsőoktatási intézmény, 44 ipari és mezőgazdasági kutatóintézet, valamint három kiemelt kutatólaboratórium található a zónában. Az itt kifejlesztett hatszáz, újdonságnak számító, illetve hi-tech termék húsz kategóriába sorolható. A Guangzhou hi-tech ipari fejlesztési zóna múlt évi bevétele meghaladta a 14 milliárd jüant. A zónát adminisztratív szempontból a Guangzhou gazdasági és technológiai fejlesztési kerülethez csatolták 1998 decemberében. A történet 1984-ben kezdődött, amikor is komoly adózási könnyítéseket adtak a külföldi befektetőknek ezen a területen – tájékoztatta lapunkat Zhang Mu Jie, Guangzhou adminisztrációs részlegének vezetője. Az elkövetkező években – 1996-ig – olyan előnyre tettek szert, amely lehetővé tette, hogy napjainkban a külföldi tőke különösebb kedvezmények nélkül is áramlik. Ma már nem adnak kedvezményeket, ha csak azt nem nevezzük annak, hogy a külföldi üzem gyors felépüléséért egyszeri jutalom jár. A közelmúltban új expresszvonatjárat indult Hongkong és Guangzhou között. A távot egy óra alatt teszi meg a száguldó szerelvény. Egyszerre ezer embernek nyújt kényelmes és gyors utazási lehetőséget. A 3,3 millió lakosú Guangzhou-nak pedig újabb lehetőséget ad arra, hogy a külföldi befektetőknek még vonzóbbá váljon. Zhang Mu Jie büszkén meséli, hogy 12 évi lépéselőnyük van az ország más részeivel szemben. Komoly menedzsmenttapasztalatokra tettek szert. A régióban jelentős anyagi és szellemi tőke halmozódott fel. Harmincmillió dollár értékű befektetés alatt saját hatáskörben intézik az ügyeket, míg a fenti öszszeghatár fölött felsőbb hatósághoz kell fordulniuk engedélyért. – A letelepedési és gyárépítési engedélyek egy hét alatt beszerezhetők, ha a megfelelő igazolások rendelkezésre állnak – hangsúlyozta Zhang Mu Jie. – Amennyiben a külföldi fél nehezen igazodik el a kínai hatóságok rendszerében, úgy mi is vállaljuk az engedélyek beszerzését. Fontos, hogy a beruházás mihamarabb működő gyár formájában termeljen. A hi-tech elsőbbséget élvez az adózásnál is. A 15 százalékos társasági adó helyett 7,5 százalék adót kell fizetni az ilyen technológiát hozóknak. Kezdetben több volt a vegyesvállalat, mint manapság. A guangzhou-i ipari technológiai terület a komoly haszonból az Egyesült Államokban, Hongkongban és Makaóban fektet be. Ma az ipari területen hatvanezer kínai kap munkalehetőséget. Nemcsak Guangzhou-ból, hanem a közeli területekről is jönnek a munkavállalók. Részükre a vállalatok szállást is biztosítanak. A lánc gyöngyszeme Az ipari technológiai terület gyáraiban komoly biztonsági előírások vannak, hogy avatatlanok még véletlenül se nézhessenek be a gyártási eljárásokba. Az Elec & Eltek integrált áramköröket gyártó vállalkozásba 46 millió dollárt fektetett be egy hongkongi cég szingapúri leányvállalata. Az üzemcsarnokok annyira tiszták, hogy védik őket a portól és a párától is. A termelés többnyire robotokkal folyik, amelyeket ezerötszáz ember irányít. Komoly kutatás és fejlesztés is tartozik a vállalkozáshoz, hiszen a világszínvonaltól lemaradni veszteséget jelenthet. A dolgozók fluktuációja mindössze három százalék. Ezt úgy érték el, hogy a vidékről bejáró dolgozóknak munkásszállást és olyan egyéb juttatásokat adnak, amelyek ott tartják az embereket. Így emelkedtek világviszonylatban a hetedik helyre telefonba, számítógépbe, tévébe szerelhető alkatrészeikkel. Kína öt különleges gazdasági övezete (Shenzhen, Shantou, Zhuhai, Xiamen és Hainan területén) 1980-ban jött létre. Az ekkor megindult folyamat második lépcsőjeként 1984-ben 14 tengerparti város nyílt meg a külföldi befektetők előtt, köztük Sanghaj és Kanton. A nyitott gazdasági övezeteket egy évvel később az érintett városok körzetében kibővítették, így a teljes Jangce-delta nyitottá vált. Sanghaj új városrésze, a pudongi új terület 1990-es megalapításával egy időben a Jangce folyó völgyének több más városában is lehetővé tették a külföldi tőke beáramlását. A nyitott városok így kialakult láncának gyöngyszeme, vagy ahogyan a kínaiak mondják, a „sárkány feje” Pudong lett. Olyan rendkívül kedvező szabályok érvényesülnek Pudong gazdasági életében, amilyeneket még a reformokban elöl járó különleges gazdasági övezetek sem élvezhetnek. Például könyvvizsgálati és jóváhagyási joga van a beruházások felett. A vámkötelezettségek és a nyereségadó elengedése vagy csökkentése mellett a külföldi üzletemberek Pudongban pénzügyi intézeteket is alapíthatnak, és a harmadik szektorban is indíthatnak vállalkozásokat. Sanghajban tőzsde is üzemel, s a külföldi alapítású bankok bekapcsolódhatnak az előttük korábban zárt, jüan alapú kínai pénzügyi életbe. Jelenleg 72 külföldi alapítású pénzügyi cég működik itt, s közülük 18 bank kapta meg a jüannal való kereskedés jogát. Több mint 60 ország és régió üzletemberei alapítottak már Pudongban virágzó vállalkozásokat. A pudongi új terület természetesen nem kizárólag a külföldi üzletemberek paradicsoma. Kína tartományai, autonóm területei és nagyvárosai közül huszonnyolcnak létesült itt együttesen száznál több külkereskedelmi leányvállalata. Összesen 35 regisztrált gazdasági képviseletet és vállalkozást 14 tartomány és nagyváros tart fenn Pudongban. Ezáltal az ország azon területei is bekapcsolódhatnak a külkereskedelembe és kaphatnak külföldi tőkeinjekciót, amelyek a különleges gazdasági övezetektől, gazdasági és technológiai fejlesztési zónáktól távolabb esnek, vagy netán más ilyen zónához tartoznak. A pudongi ipari termelés értéke 1998-ban elérte a 142,2 milliárd jüant. Ez több, mint amennyi Sanghaj teljes ipari termelése volt 1989-ben, egy évvel Pudong megalapítása előtt. – Pudongot a tengerpart közelsége, a Jangce torkolatának forgalma, Sanghaj város jó földrajzi fekvése tette gazdasági központtá – tájékoztatta lapunkat Fan Zonglin, a pudongi adminisztrációs körzet igazgatója. A városban működött a 30-as években a távol-keleti üzleti központ. Már akkor is megbízható gazdasági területnek számított. Gazdasága felülmúlta Kína más részeiét. Régen bárkával keltek át az emberek a folyón, de ma már alagutak és függőhidak jelzik, hogy fontos az átjárhatóság a modern gazdasági t