A Világbank véleménye

Magyarország gazdasági szemszögből az egyik legjobb teljesítményt nyújtja, s emellett az egyik legesélyesebb jelölt az Európai Unióba való felvételre az átalakuló közép-európai országok között – állapítja meg a Világbank nemrégiben elkészült országtanulmányában. Miként azt is: további költségvetési kiigazításokra lenne szükség.Az a feladat áll Magyarország előtt, hogy fenntartsa a stabilizációból származó előnyöket és befejezze a szerkezetátalakítási reformokat, biztosítva ezzel a gazdaság versenyképességének megőrzését, és azt, hogy a jövedelemszint állandó növekedési pályán és gyors ütemben közelítsen az uniós átlaghoz. A Világbank tanulmánya leszögezi, hogy a rendkívül kedvező gazdasági eredmények az évtized elején elkezdett, mélyreható reformoknak, valamint a „90-es évek közepén megvalósított sikeres stabilizációs programnak” köszönhetők. A Magyarországon gazdasági stabilizációs program helyett csak Bokros-csomagnak aposztrofált költségvetési megszorító intézkedésekről úgy vélekedik a Világbank országtanulmányában: „középtávon további kiigazításokra van szükség, hogy a gazdaság talpra állását és a jövőbeni növekedést megalapozó beruhá-zásbővülést semmiképpen ne törhesse meg a – korábbról jól ismert – külső egyensúlyhiány kialakulása”. Igaz, a tanulmány nem a bruttó hazai össztermék (GDP) 6 százalékát kitevő intézkedéscsomagról beszél, hanem mindössze (a GDP-hez viszonyított) 1,5 százalékos kiigazítást sürget a következő két-három évben. Megoldásra vár még a Világbank szerint a hazai tartós szegénység kérdése, „különösen a cigány népesség körében”. Az országtanulmány előzetes adatokra hivatkozva közli, hogy a népesség 7,5 százaléka él olyan háztartásban, amely 1992 és 1997 között legalább négy éven át a szegénységi küszöb alatt tengődött. A tanulmány méltatja a hazai piacgazdasági átmenetet, az ipar szerekezetátalakítását, az ország működőtőke-felvevő képességét, és azt is, hogy Magyarország átfogó pénzpiaci szerkezetátalakítási programot hajtott végre, amely alapvetően javította az alapvető intézményrendszereket, illetve a jogi és szabályozási struktúrákat. Az EU-csatlakozás feltételeinek biztosításáról szólva a Világbank tanulmánya kifejti: be kell fejezni a szerkezetátalakítási és intézményi reformprogramot, hogy az ország ténylegesen közelíthessen unióbeli partnereihez. A célkitűzések, noha nem valósíthatók meg könnyűszerrel, elérhető közelségbe kerültek a magyar döntéshozók számára. Ennek érdekében három területen sürget további lépéseket a tanulmány: a már ismertetett költségvetési kiigazításon kívül szorgalmazza az új ágazati reformokat, ahol eddig elmaradtak a kezdeti lépések is (egészségügyben, közlekedésben és a helyi önkormányzatok finanszírozásában), valamint az előrehaladott stá- diumban lévő reformok gyorsítását, befejezését. A nyugdíjágazatban, pénzügyi szektorban, a közigazgatásban, a kereskedelmi és munkaerő-piaci politikában már csak sikeres befejezésre van szükség, ellentétben a környezetvédelem, az infrastruktúra, illetve a mezőgazdaság területével, ahol komoly szabályozásra és intézményi keretreformokra lenne szükség ahhoz, hogy az EU-csatlakozás zökkenőmentes legyen.